T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Gulyás Éva: Néprajz és iskola

ismereteket, arra ösztönöz, hogy az értékeket tudatosan építsék be majdani gyakorlatukba. S bekövetkezik végül a XX. században a szakadás: a népi tudásanyag elmarad, s nem eléggé hatékony a korszerű ismeretek mellett. Ugyanakkor eltávolodik a két világháború között a néphagyomány, a falu közösségi élete és az oktatás egymástól, így válik szükségessé, hogy az iskolákban - már a falusiakban is - tudatosan forduljanak a népélet felé, mintegy oktassák a néprajzot. Korunk felé közelítve ez már egyértelmű igény, ha nem is elégítik ki minden esetben sem az iskolai oktatásban, sem pedig a felnőttoktatásban, népművelésben. Néprajzkutatóink és a néprajz iránt érdeklődő pedagógusok közül sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a néprajz milyen szerepei tölthet be az iskolai oktatásban, népnevelésben, az ifjúság nevelésében. Már Györffy István is kifejtette ezzel kapcsolatos nézeteit A néphagyomány és a nemzeti művelődés című, 1939-ben megjelent munkájában. Azt írja, hogy „A középiskolába nemcsak önálló tantárgyként óhajtjuk bevinni a népismeretet, haenm valamennyi tantárgy alapjává kívánjuk tenni: így a vallási órákban a néplélektant, társadalomrajzot, a magyar órákban a népnyelvet, népköltészetet, a történelmi órákban a néphagyományt, a népi művelődést, társadalomrajzot, település- és népiségtörténetet, a földrajz-természetrajzi órákban a településföldrajzot, tárgyi néprajzot, az ének- és zeneórákban a népzenét, a tornaórákban a népi játékokat, táncot, stb. Minden középiskolai tantárgynak a néphagyományból kell kiindulnia, és az egész tanmeneten azon alapelvnek kell végighúzódnia az első osztálytól egészen az érettségi vizsgáig." (Györffy I., 1939. 66.) Bár a néprajz általában nem vált iskolai tantárggyá, egy-két esetet leszámítva, amikor ideiglenesen, rövid időre bevezették az oktatását (például a második világháború után a mezőgazdasági szakközépiskolákban Balassa Iván tankönyve alapján tanultak néprajzot rövid ideig, a nyíregyházi gimnáziumban pedig rendkívüli tantárgyként oktatták). Ennek ellenére az a szellemiség és feladat, amit Györffy megfogalmazott, részben megvalósult napjainkra az egyes tantárgyak (ének, magyar, 416