T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Somfai Tiborné: Gyermekfolklór ma

A gyerekek csak a felnőttek segítségével tanulhatják meg, hogy a legjobb játék maga a játékkészítés, ami érzelmeket megalapozó és közvetítő, emberséget, személyiséget építő, ismeretszerző, teremtő folyamat. Ugyanis a munka folyamán, az alkotás közben nemcsak a formát, hanem érzelmeinket és kapcsolatainkat is építjük. Erre pedig a gyermeknek és a felnőttnek egyaránt szüksége van. A létrehozás, az alkotás belső igénye így lesz egyre erősebb. Igen kedvelt az énekes-táncos játék a gyerekek körében, mert ez kielégíti mozgásigényüket. Az énekes-táncos játékok révén művészeti ismeretekkel bűvül a gyermek látóköre, tágul érdeklődése, szemléletmódja, fejlődik esztétikai érzéke, művészi, fizikai képessége. Tapasztalataim szerint főként a párválasztó és a párbeszédes táncos játékokat szeretik. így pl. a munkához kapcsolódó a „Hatan vannak a mi ludaink...", „Kecske ment a kiskertbe...", „Héja, héja lakatos...", „Ugorj a kádba..."; vagy a jeles napok köréből a „Pünkösdölő" és a „Lipem-lopom a szőlőt...", a mikulási vagy a betlehemesből a pásztorok táncát, a farsangi játékokat, a téltemetést, a zöldágjárást, a lakodalmast stb. Az egri Forrás Gyermek Szabadidő Központ heti egy alkalommal a „Jó játék" című foglalkozásra fogadja a városi napközis gyerekeket. Ezeken a délutánokon felszabadultan játsszák a fentebb felsorolt táncos játékokat, amelyekért a gyerekek, különösen a játékííizésekért szinte rajonganak. Ezeket az iskolai rendezvényeiken is felszabadultan, nagy örömmel játsszák, adják elő. A napköziben a társaiknak is tovább adják a szabad időben az iskola udvarán játszó gyerekeknek. Ezzel igazoltnak látszik, hogy a gyerekeknek igenis igényük van a táncosénekes játékokra. Kodály szavaival is igazolom az előbbieket: „A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást. A Zene és testmozgás szerves kapcsolata: az énekes játék, a szabad ég alatt - ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme." 759