T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Tóthné Litovkina Anna: A gyerekek közmondásokban való jártassága és a közmondások szerepe az általános iskolai tankönyvekben

Remélem, az iskolásoknak a d) feladatban eszükbe jutott a következő közmondás: Akinek vaj van a fején, ne menjen ki a napra, annak ellenére, hogy nem szerepel a tankönyvekben (felmérésemben 7-9 éves résztvevők például azt írták be: Akinek vaj van a fején, az szereti a vajas kenyeret [annak vajas lesz a feje] stb.). A lejjebb idézett feladattípusok is szintén csak egy könyvben találhatók: 1. Válasszatok ki néhány közmondást, és magyarázzátok meg, milyen tapasztalatok alapján keletkezhettek! 3. írjatok három, jó tanácsot kifejező közmondást, amelyeknek hasznosságát magatok is tapasztaltátok! 4. Gyűjtsetek közmondásokat! Csak olyanokat írjatok, amelyeknek a jelentését meg tudjátok magyarázni! (Horváth Gedeonné és társai 1977:10) Sajnos egyáltalán nem tudok egyetérteni a következő idézettel: Szegény embert még az ág is húzza. Járt utat a járatlanért el ne hagyj! Nincs új a nap alatt. Ezeket a közmondásokat is évszázadokon át mondogatták az emberek, de ma már nem érvényesek. Magyarázzátok meg, miért! (Horváth Gedeonné és társai 1977:10) A „Szegény embert még az ág is húzza" talán azért nem volt érvényes a 70-es években, mert a szocializmusban (a fent említett könyv 1977-ben a 15. kiadását érte meg) nem voltak szegény emberek!? stb. Több éves gyűjtőmunkám során kb. 4000 példára tettem szert, amelyekben kb. 1000 közmondás használata tükröződik, a 3 fent említett közmondás a mai publicisztikában és irodalomban csak az én példáim között 26-szor fordul elő, ami azt bizonyítja, hogy még mindig érvényesnek tartják. Természetesen bizonyos esetekben kisebb-nagyobb vál729