T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Váczi Mária: Székelyvarsági játékvilág

4. A játék szerepe a szocializációban A varsági társadalomra nem jellemző az egyes ember elszigetelődése. A testvérek számának, a jó szomszédsági és korosztályi kapcsolatoknak köszönhető, hogy itt a közösség szerepe ma is meghatározó. A szerepjátékokon keresztül rögzülnek a felnőtt élet mintái a gyerekekben. A család mellett a falu társadalma, annak eseményei és személyiségei szolgálnak mintául, csakúgy, mint a különböző foglalkozások (lakodalom, babázás, boltozás...) A játszó csoportok tagjai együtt lettek elsőáldozók, bérmálkozók. Később is megmaradt a barátság, a férjhezmenésig, amíg „el nem származódtak", de az is gyakori, hogy rokoni szövetséggé erősödtek a korábbi korosztályi, baráti kapcsolatok szálai. 6. A gazdag játékanyag és ismeret fennmaradása részben Székelyvarság földrajzi helyzetének köszönhető. A város tradicionális kultúrákat romboló hatása még kevéssé érintette meg a falut. A televíziónak sincs még olyan súlya az ízlésvilág alakításában, mint például nálunk. A magyar nyelvű adások ritkák, a román nyelvet pedig kevesen értik. Minden átalakulóban lévő társadalomnak választ kell találni arra a problémára, hogyan őrizheti meg tradicionális értékeit. Példák mutatják, hogy a gyökerek óvása nem könnyű, viszont nélkülük állva maradni a változó világban szinte lehetetlen. Györffy István gondolatai talán sohasem voltak időszerűbbek, mint ma, újkori menetelésünk idején: „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapíthatjuk az európai művelődést!" 701