T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lázár Katalin: A népi játékok szerepe az oktató-nevelő munkában

Láthatjuk tehát, milyen módon kap szerepet az egészséges személyiségfejlődés folyamatában a játék. Egyrészt a gyerekeket megtanítja saját testük érzékelésére és használatára, másrészt megismerteti őket a külvilággal, annak jelenségeivel, élőlényeivel és anyagaival; a felnőttek utánzásával segít elsajátítani olyan tevékenységeket (állatok kihajtása a mezőre, baba ringatása, öltöztetése, etetése stb.), melyekre felnőtt korukban lesz szükségük. Nagy része van a gyerekek egészséges énképének kialakulásában, s abban is, hogy megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, beilleszkedni a közösségbe. A játékok tanításával kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hogy kevés az ehhez használható, hozzáférhető szakirodalom. Vannak kitűnő, kapható könyvek, összeállítások, melyek azonban némiképpen átalakítva (pl. színpadra alkalmazva) közlik a játékokat. Gyakori a táncos elemekkel való keverés, mely természetesen önmagában nem volna baj. Meggyőződésem azonban, hogy az épületet az alapoktól kezdve kell felhúzni, az alap pedig az eredeti játékok elsajátítása a hagyományos formában, hiszen csak ezek és így tudják betölteni azt a funkciót, melyet föntebb vázoltam. Az egymás után készülő tankönyvek és oktatási segédanyagok helyett, ill. mellett tehát nagy mennyiségű eredeti játékanyag közlésére volna szükség, mégpedig vidékek, akár megyék vagy kisebb néprajzi egységek szerint; ezekből az adott vidék pedagógusai megtaníthatnák a játékokat. Azt ugyanis nem kívánhatjuk az enélkül is agyonterhelt tanároktól, hogy maguk menjenek el gyűjteni (arról nem beszélve, hogy ahhoz is kell némi szakértelem), de kívánatos, hogy ne alakuljon ki valamiféle „egyen-játékanyag", hanem a létező, bár olykor csak árnyalatnyi dialektusbeli, táji különbségek megőrződjenek. Ehhez azonban anyagot kell adni a pedagógus kezébe, aki magában lehet tanácstalan, hogy mit is tanítson a gyerekeknek, ám a saját vidékéről közölt játékok nagy részére hamar ráismer, s annál nagyobb kedvvel tanítja őket. Fontos kérdés, hogy milyen játékokat tanítsunk a gyerekeknek. Ez természetesen attól is függ, hogy hány évesekről van szó, hiszen míg egy guggolós körjáték érdekes az óvodában, 691