T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Nagy Mari-Vidák István: A szőrlabda

A készítés időpontjai Rendelt ideje van mindennek, s az elbeszélők rendre a tavaszt jelölik meg időpontként. Aki ennél is pontosabb, így beszél: kora tavasszal. A Vas megyei Táplánszentkereszten Németh Lajos így emlékszik vissza a tavaszi játszás kezdetére:

12 A faluvégi tó a tavasszal teljesen kiszáradt, csalogatta futkározásra, játékra a gyermeksereget, óriási forgalma volt. Előkelő helyen szerepelt a labdajáték: a fiúk a kétkapus labdarúgás hívei voltak, a lányok fűzfavesszőből készült csörgőlabdával játszottak, mert a rongylabda hamar tönkrement. Ekkor jött divatba a szőrlabda (értsd: eljött az ideje). Galgamácsán a nagyböjt alatt vasárnaponként már ezzel labdáztak a lányok.

13 Egy, a szőrlabdához kapcsolódó székely játék, a kótyázás időpontját a var ságiak így adják meg:

14 az húsvét másnapjától Szent György napjáig tartott, mert a helyigényes játékhoz a legelőterület egy része kellett. " A készítés időpontját más oldalról nézve is a természet adta meg: ,,Szent György napja előtt már örömmel vakartuk a teheneket, lovakat, mert hullott a téli szőrük, s nekünk kellett ez a szőrlabdához. Egy hétig is gyűjtöttük, mire összejött a kívánt mennyiség. Egy tehénről, egy borjúról és egy lóról, nekünk ennyi jószágunk volt az istállóban, egy tavaszon három labdányi szőr jött ki.

15 Magát a vedlést Garaczi Károly kecskeméti ismerősünk mondta el pontosan: „Tavasszal és ősszel vedlik a ló. Ősszel beáll a szőre a hidegre, tavasszal, márciusban meg levedli. Ez a lónál két hét, a kutyánál egy hónap, a macskánál három hét. A disznó keveset, alig észrevehetően vedlik, a magyar fajta évente egyszer, tavasszal."

16 Papp Imre szentesi tanyasi ember gyermekkoráról így ír: „Ennek a szőrlabdacsinálásnak a szezonja mégiscsak tavasszal volt, amikor a jószág, 12 Adattár 9. 13 V. Dudás Juli, 1976. 14 Váczi Mária, 1992. 15 Adattár 1. 16 Adattár 4. 656