T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Andaházy László: Falusi sárkánykészítés

a sárkánykészítő. Használom és szeretem még a tapétaragasztót is. Ennek az elkészítése türelmet igényel, de utána hónapokig nincs gond vele. A port egész kevés vízzel kezdem összekeverni mindaddig, míg egy zselészerű áttetsző anyagot kapok-belőle. Jól záródó kis dobozokba teszem, onnan használom. Ujjal kenhető, vízzel eltávolítható, a gyermekek egészségét nem károsítja. A papírt megerősíthetjük olyan formában, hogy a vitorla hátuljára négyzethálószerüen vékony - varrógép olajozóból ragasztócsíkokat húzunk. A spárga, madzag, eresztőzsinór. Elnevezése változatos, felhasználása sokrétű. Fontos anyaga a sárkány készítésnek és eresztésnek. Régen talán ennek volt a legnagyobb becsülete, kinek mennyi volt belőle. Kisebb fondorlatok sem voltak ritkák, hogy egy-egy darabot megszerezzen a gyermek. Talán ezt érzem a mai napig is akár külföldi fesztiválokon, akár magyar sárkányeresztő programokon, ha eldobott, összegubancolódott eresztőzsinórt. találok, mindig összeszedem és esténként a tévé nézése mellett kibontva kitűnő minőségű zsinórokhoz jutok, amit a sárkány építéséhez még tudok használni. A spárga megtestesítője régen a cukorspárga volt. Ma attól függően, hogy mekkora és milyen célra készül a sárkány, a vékony selyemvarró cérnától a lencémán át a körszövött perlonkötélig mindent használunk. A kiválasztásnál itt is az a cél, hogy a sárkány felületéhez, nagyságához válasszuk ki a megfelelő vastagságú és erősségű 644