T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ács Anna: Az iskolák, mint a helyi társadalom tükörképei Nemesvámoson a XVII. századtól 1950-ig

tásunk eredményei alapján úgy véljük, ebben az erősen hagyománytartó közösségben ezek a folyamatok karakterisztikusan mentek végbe, sok speciális jellemzőt mutatnak. S reméljük - jelen esetben ugyan csak vázlatos - elemzésünk némi tanulsággal szolgál a mai egyházi iskolaalapítások előkészítéséhez, működési szabályzatuk kidolgozásához. A Bakony délkeleti peremén, az egykori királyi birtokon fekvő kiváltságos település lakóinak túlnyomó többsége a XVII. századtól követi a református hitet. El az a feltételezés is, hogy már korábban áttértek.

1 Dévai Bíró Mátyás, a Dunántúl reformátora, a magyar Luther rettenthetetlenül hirdette az evangéliumot a Balaton környékén 1535-36-ban. Viszonylag könnyen tehette, mert a katolikus történetírók állításai szerint a veszprémi nagykiterjedésű püspöki megye a mohácsi vész után több, mint két évtizeden keresztül egyházi gondozás tekintetében a legádázabb állapotban sínylődött.

2 1612-ből maradt ránk az első jegyzőkönyv, amelyben felsorolták a veszprémi református egyházmegye egyházait és lelkészeit. A köveskúti zsinat jegyzőkönyvében szerepel a vámosi anyaegyház, amelynek lelkésze ekkor Szegedi Márton.

3 Nem tudjuk, működött-e iskola az ő szolgálatának hét évében. Ha igen, tanítójára vonatkozott a köveskúti zsinat rendelkezése: „Az iskola-rektorok tisztes és kegyes engedelmességgel függjenek lelkipásztoraiktól... Azokat, akik a pajkos paraszt ifjúsággal együtt isznak, pajkos dalokban gyönyörködnek, hanyagok, mértéken túl szigorúak, az iskolán kívül igaz ok és becsületes cél nélkül kóborolnak, részegesek, hivatalukat illetlen táncolással lealacsonyítják, rágalmazók, engedetlenek, paráznák, a vendégségben illetlenül viselkednek, katonás ruházatukkal és csaknem török módra nyírt hajukkal, úgy hogy bojthoz hasonlónak látszik fejükön a 1 Albert József: A könyv és a könyvtár jelentősége Nemesvámoson. Könyvtár és társadalmi környezete I. Budapest, 1984. 7-24. 12. Albert az 1550 körüli évekre teszi az áttérést. 2 Thury Etele: A dunántúli református egyházkerület története. Pápa, 1908. 15. 3 Thury 1908. 169-170. 370