T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ács Anna: Az iskolák, mint a helyi társadalom tükörképei Nemesvámoson a XVII. századtól 1950-ig

megmaradt haj, hivatalukat gyűlöletessé teszik, az eke szarvához utasítjuk."

4 Vámoson 1629-ben már állt az iskola a templom közelében, a református gyülekezet megvalósította Luther elvét.

5 A falu lelkészét, Mosoni Mártont tiszteletbeli presbiterré is választották az az évi körmendi püspökválasztó zsinaton.

6 Az 1630. évi pápai közzsinat törvénycikkei az iskolarektorokról és a tanulókról külön fejezetben rendelkeztek. Ezek nyilván Vámoson is érvényben voltak: „Minden iskolában a tanulóknak nagy gonddal csepegtessék lelkébe a Heidelbergi kátét; és pedig a nagyobb gyermekeknek Syderius magyar nyelvű kátéját, a kisebbeknek pedig Huszár Gálét. Sőt valamelyik napnak erre a célra kiszabott óráján vitatkozást is rendezzenek abból és köznapi templomi könyörgéseken a gyermekek mondják fel a kátét."

7 Ez az iskola a tél beköszöntésétől a búza szemesedéséig működhetett, mert a szülők a gabonaőrzés kezdetétől az őszi munkák befejezéséig bevonták a gyermekeket a mezei munkába, íratlan törvény volt a faluban még az 1930-as években is, hogy búcsútól - a szeptember 21-i Máté naptól, amit hagyományosan a reformátusok is megtartottak - Szent Györgynapig működött az iskola. A tanítók szinte reménytelenül hadakoztak e tradíció ellen az iskolaidő meghosszabbításáért. A protestáns iskolák tervezete, a Sturm szerint ugyan a hatodik életévnél kezdődött az iskolai oktatás, de ezt lazán kezelték falun, így Vámoson is egészen a második világháborúi követő évekig. A XVII. századból helyi katolikus iskoláról nincs tudomásunk. A katolikusság elsorvadt Vámoson, így iskolája sem lehetett vagy az megszűnt. Még az 1747. március 15-i canonica visitatio sem hozott adatokat a vámosi katolikusokról. 10 év 4 Thury 1908. 159. XXXVI. Az iskola-tanítókról. 5 A református gyülekezet iratainak jó része elpusztult 1945 márciusában, az orosz csapatok betörésekor. A lelkészi emlékezet azonban megőrizte a megsemmisült iratokban szereplő ezen évszámot. Lásd Albert 1984. 12. Molnár Sándor lelkész közlése. 6 Thury 1908. 260. 7 Thury 1908. 257. VII. fejezet. Az iskola-rektorokról és tanulókról. 371