T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Tátrai Zsuzsanna: Gyermekek szerepe a naptári ünnepi szokásokban

Adventben kezdődik a kántálás, kóringyálás, mendikálás, pászlizás, angyali vigasság, âzaz a karácsonyi köszöntés, éneklés a házaknál. Különböző korcsoportok jártak és járnak még ma is házról házra, sok helyen már csak a cigányok mennek. A gyerekek jutalma hagyományosan ilyenkor is élelem volt, nyalánkságok: dió, alma, perec, béles. A dél-nyírségi falvakban madár alakú kalácsot adtak a gyerekeknek (Kapros 1968: 53-54). Réső Ensel Sándor könyvében, az első hazai szokásgyűjteményben olvashatjuk a következőket: „Karácsony előestéjén mindkét nemű iskolás gyerekek, mihelyt besötétedik, oldalaikon tarisznyával, s hárman, négyen szövetkezve ablakok alatt az ünnepre vonatkozó énekeket járnak énekelni, másnap korán pedig szinte házról házra járva vagy azon napi evangéliumot olvasnak, vagy alkalomszerű rímes üdvözletet mondanak. Mind este, mind reggel jutalmul hol krajczárt, hol diót vagy más gyümölcsöt avagy kalácsot kapnak, s így oldaltarisznyájokat megtöltik." (Réső Ensel 1867:25). Gazda Klára Esztelnekről írja, hogy karácsony szenvedjen este 5-6 egymás szomszédságában lakó 5-12 éves fiú, esetleg lány kereste fel a körzetben lakó rokonokat és szomszédokat, karácsonyi énekekkel. Jutalmul almát, diót, kalácstésztából sült perecet kaptak, néhol pénzt. Az 1950-es évektől maradt el a szokás, s ezután már inkább csak a cigányok mentek (Gazda 1980:108). A perecéneklés szövege egyértelműen utal az adományra: Látom a kócslikon, hogy asszonyom matat. S zsebében keresi, hogyha krajcárkát kap, Nyissa fel a ládát, vegye el pénzét, S abból fizesse ki éneklésünk bérét. (Gazda 1980:375) A legnépszerűbb, s különböző változataiban az egész magyar nyelvterületen ismert szokás a betlehemezés. A betlehemezés szereplői pl. Erdélyben hagyományosan férfiak voltak, s legfeljebb az Angyal vagy Mária szerepét bízták jóhangú fiúgyerekekre. A betlehemezésből kivált ún. „bölcsőske" sze551