T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Hornok Lajosné: A játék mint a munkába nevelődés eszköze az endrődi tanyavilágban

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - Se. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Hornok Lajosné A játék mint a munkába nevelődés eszköze az endrődi tanyavilágban Köszönöm a lehetőséget, hogy ezen a tanácskozáson részt vehetek, annál is inkább, mivel magyar szakos tanár és könyvtáros vagyok, s egyben az endrődi Honismereti Egyesület vezetője. Egyesületünknek van egy évente megjelenő kiadványa: Endrődi Füzetek, amely jellegét tekintve elsősorban néprajzi jellegű. Az Endrődi Füzetekkel nem az volt a célunk, hogy a néprajztudomány nagyon is komoly munkájába belekontárkodjunk. Szomorú apropó, ami miatt szülőfalunk életmódját és néprajzi jellegzetességeit kötelességünknek éreztük feldolgozni: az a tény, hogy rohamosan fogy a falunk lakossága: míg 1930-ban 14.000 ember élt Endrődön, most alig 6000. Sajnos, mi munkahelyet nem tudunk terqmteni - ezt az egy dolgot tudjuk tenni: igyekszünk valamilyen fajta identitástudatot kialakítani a gyerekeinkben. Ezt kialakítani mindig a felnőttek dolga - hogyan is tudna a gyerek gyökeret ereszteni, ha nincsenek hozzá információi és érzelmi szálai, ha nem segítünk nekik azzal, hogy módot adunk a szülőföld, a haza szeretetére. Érdemes elgondolkodni: Mongólia vagy Kanada térképét megismeri a gyerek, de fogalma sincs szülőfaluja térképalakzatáról, a környék uralkodó széljárásáról, időjárásáról, a védett fákról, az elszármazott híres személyiségekről - és még sorolhatnám. Egyesületünknek az a véleménye, hogy a néprajzot már az 529