T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Bódi Zsuzsanna: A gyermekek munkára nevelése egy szegkovács közösségben

gyermekfelügyelet ellátása során nem különült el a fiú és lánygyermekek feladatköre, a legnagyobb gyermekekre hárult a házimunka, függetlenül nemüktől. A legnehezebb munka a vízhordás volt a háború előtt, mert a kút a teleptől messze esett. Rúdon, láncra függesztett kannákban hordták a gyerekek a vizet. A bolt is messze voit, a vásárlás a gyerekekre hárult. A takarítás szintén a gyermekek dolga volt; naponta ágyazás, söprés, hetente padlómázolás volt a feladatuk. Főzni csak a nagyobb testvérek tudtak, nem tartották szükségesnek a lányok fózni tanítását, mivel úgyis férjük családjába kerültek házasságkötésük után és férjük ízlése szerint kellett főzniük. A legnagyobb gyerekeknek viszont gondoskodniuk kellett testvéreikről, így megtanultak főzni, nemüktől függetlenül. Ez az oka, hogy a cigány családokban sokszor a férfi is főz, nemegyszer jobban, mint a felesége. Néhány szegkovács család állatokat is tartott saját szükségletei kielégítésére. A baromfik, nyulak, disznók ellátása a lányokra hárult, a fiúk legeltették a lovakat és szarvasmarhákat. Ezen a területen már a munkamegosztás nemek szerint elkülönült. 1951-ben a szegkovácsok szövetkezetet alakítottak a faluban, a szövetkezetből kimaradt férfiak pedig gyárakban helyezkedtek el. A szegkovács mesterség ismereteinek átadása a fiúgyermekeknek ettől az időszaktól kezdődően háttérbe szorult. A műhelyek szerszámkészletének nagy részét bevitték a szövetkezetbe, otthon már csak néhányan dolgoztak, azok is csak javításokat, egyedi megrendeléseket vállaltak. Az asszonyok az 1970-es évek elejéig tudtak mezőgazdasági munkával keresetre szert tenni. A tsz biztosította állandó nyári alkalmazásukat, busszal vitték az asszonyokat és a 10-14 éves gyerekeket munkára a környező településekre. Tehát ebben az időszakban is megmaradt a gyermekek munkavállalása! A családok jövedelme a környező erdőkben való gyűjtögetés révén is kiegészült a 80-as évekig, amikor a felvásárlási árak csökkenése, illetve az egyéb jövedelmezőbb kereseti lehetősé526