T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Bódi Zsuzsanna: A gyermekek munkára nevelése egy szegkovács közösségben

séhez is. Adatközlőim több olyan 14 éves fiút említettek, aki bármelyik felnőttel felvette a versenyt a kovácsmunka terén. Tehát a szegkovács közösségekben a család termelő funkciója a családtagok együttes tevékenysége révén valósult meg, a gyermekeket egész fiatal korban munkára fogták, a fiúk már 14 éves korukra megtanulták édesapjuk mesterségét. A család megélhetésének alapját képező kovácsmunka mellett a sokgyermekes családokban szükség volt az asszonyok és a gyerekek gyűjtögetésével, mezőgazdasági munkájával szerzett javakra is. A családok tüzelőszükségletét még az 50-es években is az erdőben gyűjtött gallyak biztosították. A gyerekek nyáron naponta kétszer is kimentek az erdőbe csoportosan, felnőtt kíséretével, hogy a télire való tüzelő összegyűljön. Aratás után böngészéssel tettek szert jövedelemre. Az összegyűjtött búzakalászokat kíszelelték és 10 kilónként eladták. A közeli erdőkben tavasztól őszig lehetőség volt a gyűjtögetésre. A 16-17 éves fiatalok csoportjai makkot, csipkebogyót, csigát szedtek. Az akácfa- és bodzavirág valamint a hársfa és az orgona magjának gyűjtését felnőttekkel közösen végezték. Az idény jellegű munkák közé tartozott a 14-15 éves fiatalok facsemete ültetése az Erdőgazdaságban. A mezőgazdasági idénymunkákra a lányok édesanyjukkal mentek 10 éves koruktól kezdve. Pomázon a Piactéren fogadták fel a napszámosokat, hajnalban ott gyülekeztek a munkára jelentkezők. Természetesen a csobánkai gazdáknál is végeztek napszámos munkát. Tavasztól őszig valamennyi mezőgazdasági munkából kivették a részüket. Az ügyesebb lányok egész napszámbért kaptak. A házimunkákban résztvevők köre függött a család szerkezetétől. Nem volt általános a szülők és házas gyermekeik közös háztartásban élése, ez csak a fiatalok összekerülését követő rövid időszakban fordult elő. Ebben az esetben a fiatalasszony dolgozott napközben és anyósa látta el a háztartást. Házaspár együttélése esetén az asszony nem dolgozott, amíg a gyerekek kicsik voltak, ahogy viszont a legnagyobbra rá lehetett bízni testvéreit, újra dolgozni ment. A házimunkák és a 525