T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Ratkó Lujza: A táncba nevelődés a nyírségi gyermek életében
még alig csak a pólyát hattam el! Csomóztak 15 így téli időszakba, osztán én akkor is olyan billegő vótam kicsi ütemre, oszt letettek a csomózóasztalra, osztán tapsoltak nekem, én meg mozogtam, táncoltam! így tanultam én!" (Bököny, Kálucz Sándor) „A nagymamám is, a nagyapám is ilyen vígkedélyü ember vót, és a harminchárom unoka közül én az egyik kedvenc voltam. A nagyapám mikor hazajött a szolgabírói hivatalból mint törvénybíró, akkor engem mingyán megfogott, oszt táncoltatott. 'A csikósok, a gulyások kék lajbiba 16 járnak...' úgy énekelte ezeket a régi dalokat, oszt akkor úgy illegtetett, hát nem lehettem több, mint 4-5 éves! Látták, hogy hajlamos vagyok ezekre a táncokra, és szerettem is, tényleg!" (Bököny, Farkas János) Nyári délutánokon a kapuba kiülő felnőttek is szívesen tanítgatták a kicsiket. „Hát azér tud a falusi gyermek jobban táncolni, mint a városi, mer a gyermek mán ilyen csepp gyermekkoraiul táncol! Kiültünk a kapuba a lócára, 17 vótak fiatalasszonyok vagy nagyobb jányok - mivel szórakoztak? Megfogtak egy kicsi gyermeket, oszt elkezdtek danolászni, oszt táncoltak a gyermekkel!" ßököny, Pelles Lászlóm) A sokgyerekes parasztcsaládban az utcabeli gyerekekkel együtt nevelkedő kisgyermek 18 az utcai, udvari játékok során részt vett olyan játékokban, melyekben a nála idősebbektől ritmikus, nemegyszer táncszerű mozgásokat leshetett, tanulhatott el ügyességétől függően: például ütemre lépést és tapsolást, 15 A dohány feldolgozásának egyik művelete: a dohánylevelek minőség szerint való csomókba rendezése. 16 Férfimellény 17 Pad, kispad 18 „Nem úgy vót akkor, mint most van, hogy egy vagy kettő, hanem akkor nyolc vagy kilenc, öt meg hét gyermek vót, és ugye a kisebb mindig ott iparkodott a száját tátani, ahol a nagyobbak voltak." (Érpatak, Rózsai Ferencné) 498
