T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Kriza Ágnes: A nevelés Bethlen Miklós önéletírásában

atyámnak panaszoltam, s megmondottam, hogy bizony nem tanulok."

30 - emlékezett Bethlen Miklós. Noha „ez a Fogarasi" minden bizonnyal a saját korában is durva és erőszakos „deáknak" számított, mégis elmondhatjuk, hogy a verés ebben az időben általános jelenség volt az iskolákban. Az iskola és a verés fogalma szinte teljesen összekapcsolódott az ókortól egészen a XVII. századig. A IV. században, Attila hun seregeinek visszavonulása után Simplicanus püspök újjászervezte az iskolát, s annak élére három pálcás magisztert (magister cum ferulis), azaz teljes joghatóságú tanárt állított. A középkor tanítóinak „hivatali szimbóluma" a vesszőköteg, a fegyelmező hatalom jelképe volt. A kódexábrázolásoktól kezdve a XVII-XVIII. századi iskolabelsőket bemutató képekig mindenütt ott található a tanár kezében vagy a fekete tábla mellett felfüggesztve. Ebben az időben a „sub virga vivere" (virgács alatt élni) egyet jelentett az iskolába járással. Az 1597-es Újfalvi Imre-féle debreceni iskolai szabályzatban olvashatjuk: „Amikor tanulunk és Pálca Tanár Úr hatalma alatt élünk, akkor vagy a kisebb iskolában vagy a nagyobbakban van a helyünk."

31 A középkor örökölte az ókor hagyományait az iskolai verést illetően. Szent Ágoston írta: „senki érző lélekkel nem kezeli a fiukat, sem a lányokat"

32

, sőt „szülőink nevettek a tanítóktól reánk, gyerekekre mért keserves veréseken".

33 A verés ebben az időben nem az emberek különleges kegyetlenségével, hanem a kornak a tőlünk egészen idegen életszemléletével magyarázható. A kolostori iskolákban is ez a szellem uralkodott az egész középkorban, noha fokozatos enyhülés érezhető. Ez a társadalom krisztianizálódásával magyarázható, amelynek nyomait a törvénykönyvekben is fellelhetjük.

34 A testi fenyítékek alkalmazását illetően a reneszánsz didaktika sem hozott változást. 30 ö. I. 142. 31 Mészáros 1989. I. 172-173. 32 Idézi: Berencz 1968. 115. 33 Augustinus 1982. 37. 34 Berencz 1968. 127. 358