T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Kapros Márta: A gyermek családon belüli nevelésének változása a nógrádi falvakban

népi alkalmakhoz kötődő ajándékozások köréből is. A család tekintélye esetenként a paraszti társadalom körén kívül is védhette a gyermeket. Balassagyarmat egyik legmődosabb gazdacsaládjában még az 1880-as években a kislány sírva ment haza, mert „megkörmözte a tanító néni". A családi emlékezet szerint, az apa, aki kurátor volt, még aznap elment az iskolába, és megfenyegette a tanítónőt: nem azért fogadott tanítót, hogy az ő gyerekét verje. Ha még egyszer előfordul, elcsapatja. Ugyanakkor a módosabb réteghez tartozásra hivatkozva, a család a viselkedési, erkölcsi normák szigorúbb betartását igyekezett megkövetelni gyermekeitől.

9 - A család vagyoni emelkedésének perspektívája is lecsapódott a nevelésben. „A gazdagyerekbe mán az elejitől belenevelték a spórolást. Hogy minden fillért meg kell fogni", ez a gyarapodás záloga. „Aki napszámból kereste, annál nem számít annyira. Ha volt, volt, ha nem volt, nem volt. Éltek máról holnapra" - hangzott az indoklás egy, nagygazda státusú adatközlőtől.

10 A gyermek nevelésének leghangsúlyosabb és legsokoldalúbb összetevője a munkába történő belenevelődés volt. Vidékünkön is az emlékezettel átfogható időszakban a gyermeket, amint lehetett, hasznosították. A törekvést illetően nem volt különbség az egyes rétegek között, csak a feladatok jellegében. A szegény családokban elsősorban az anyát a háztartási, ház körüli teendőkben kellett helyettesíteni, hogy mehessen napszámba. A gazdacsaládoknál a gazdaságban voltak meg a jól körvonalazott kötelességek, amihez kiegészítésként jött a háztartást vezető nagy(déd)anyának nyújtandó, rendszeres vagy alkalmi 8 A gyermek öltöztetésére egyre többet fordítanak. Ami korábban szinte elképzelhetetlen volt: új anyagot vesznek a gyermekruhákhoz, mind több ruhafélét készíttetnek specialistával, előbbre hozzák az iskolás-, illetve ifjúkorra érvényes öltözködési szabályokat (nemek megkülönböztetése, felnőttek ruházatával egyező formájú öltözet; alkalom, gyász jelzése az öltözködésben). 9 Varsányban a vallásgyakorlással kapcsolatos normák szigorúbb betartását várták el a nagyobb gazdáktól - emeli ki példaként az erkölcs társadalmi heterogenitását vizsgálva Jávor K., 1978. 311. 10 Vö. Jávor K., 1978. 320-322. 463