T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Knézy Judit: Paraszt-, pásztor-, cselédgyermekek munkára való nevelése

5. kép. Kerti dohány anyalevelek törése 1899. Debrecen. Serdülő lányok a doMnytövek között. MMgMA VII. 6081. Neg. 202809. gődni, sokkal előbb kényszerítették a gyermekeket olykor erejüket meghaladó munkákra is saját háztartásukban és idegeneknél. Szállási Sándor a Somogy megyei Berzencéről, amely summásrajokat bocsájtott ki a környék uradalmaiba, 1930-35 között, írta:

17 „már a 4-5 éves kislány, gyermek őrködik kis testvérére, ringatja, eteti". Továbbá elmondja, hogy a kisiskolások elmehettek libapásztornak (4. ábra). Ezt nem tartották nehéznek, mivel itt játszhattak, egymással találkozhattak is. A 8-10 éves gyermek már eljárt napszámba, uradalomba krumplit hordani, kupacokba rakni. A fiúk ősszel filléres napszámért vadhajtóknak szegődtek a Festetics-uradalomba. 13 éves kortól 17 Szállási Sándor: Berzence monográfiája 1930-35. EA 4523. továbbá saját gyűjtések Babócsa, Berzence, Somogyudvarhely helységekben. Knézy Judit 1981. 459-470. Sziihay péter 1980. 174-240. 449