T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Knézy Judit: Paraszt-, pásztor-, cselédgyermekek munkára való nevelése

». kép. Komlószüretet végzők csoportja, köztük kisiskolás gyermekek is. Petrőcz, Bácska, Bács-Bodrog vármegye 1890-es évek. már hónapszámos munkára vitték el a szülők a gyermekeket főképp burgonyával és répával kapcsolatos feladatokra. Sokszor az édesanya otthon maradt a kisebb gyermekekkel, a keresztszülőkre, szomszédokra bízva az elmenő nagyobbakat. Hetente utánuk ment és vitt egy-egy véka élelmet, ha azt hallotta, hogy rossz a koszt. Lányát ilyenkor külön ellátta tanácsokkal. A még nagyobbak már aratásba (1. ábra), cséplőgép mellé, erdőre favágásra, tuskókitermelésre, csemetézésre is elmentek és ha otthon voltak, segítettek a szülőknek a feles, harmados bérletekben. De a legritkább esetben szegődtek el cselédnek. Ha házasok lettek, csekélyke főiddel ugyanazt az életformát kezdték, mint a szüleik, nagy dologidőben még nekik is besegítettek. Eszak-Somogyban (Külső-Somogy, Nagyberek falvai) nem volt szokás, hogy summásnak mentek volna tavasztól őszig. A 12-13 éves már majdnem nagylánynak első igazi bemutatkozási 450