T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Györgyi Erzsébet: Gyermekélet Európában

dekli. Három példával illusztrálja módszerét. Ha játékszerekről van szó: az értékes, ipari munkával előállított játékszer egy társadalom gyermekeinek csak tőredék részéhez jutott el. Ellenben a faipart űző német hegyvidékek lakóinak gyermekei nagymértékben kivették részüket a játékkészítésből. Míg a jobb módú gyermekek ajándékkérő leveleket írogattak karácsony előtt, ezek számára az ünnepi idő megfeszített, napi sok órás munkát jelentett. A játékszer nem csak őrömet szerzett, hanem nevelt is, elsősorban a nemi szerep betöltésére, hiszen a játékszerek között jellegzetesen elkülönült a fiúk és lányok számára készültek köre. Az ajándékozás szokása, ennek fokozatos bővülése kihatott a játék iránti igényre, így a játéktermelésre is. Piroska és a farkas meséjét a köztudat igazi német mesének szokta elismerni, ugyanakkor hőseiben nemigen lelhetők fel a jellegzetesen németnek tartott tulajdonságok. Grimmék, a gyűjtők valójában nevelési értékekkel is feltöltötték az eredeti történetet, amely ezáltal a német polgári morált sugallja. Még a gyermekek öltözete is határozott elvárások kifejezője, mint például a leánykaruhák fehér színe, az ártatlanság jelképe, s egyben ösztönzője. A marburgi egyetemi tanszék munkájába a szerzőnő több tanítványának munkája is bepillantást enged jelen kötet további lapjain. Közéjük tartozik Siegfried Becker, „Munkaeszköz és a társadalom rendje a vidéki nevelésben"

10 című előadása is. A falusi gazdaság családi szervezetben működött, és ebbe kellett beilleszkednie a dolgozni tanuló gyermeknek, a fiatal munkaerőnek. A falusi gyermekkor nem nevezhető gyermekkornak, a szó polgári értelmében. Mégis: ez a munkában eltöltött gyermek- és ifjúkor volt a szocializálója, nevelője a felnövekvőnek, ezen keresztül ismerte meg és sajátította el annak a világnak a rendjét, amelynek tagjává kellett válnia felnőtt korában. A jói szervezett gazdaságban, gondosan beosztott időben, a megkövetelt engedelmesség mellett úgy tűnik, a magyarországinál jóval kevesebb tere maradt a játszásnak, játékosságnak. 10 Siegfried Becker: Arbeitsgerät mid soziale Ordnung in der ländlichen Erziehung. 46-52. 19