T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

István Lajos: Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon

sokat szemetel a napraforgómag héjjal, nem gondolja meg, hova dobja el. 16. Káposztatorzsa: A káposztatorzsa napjainkban is a gyermekeknek csemege. Majdnem mindenik háznál, ahol gyer­mek van, amikor káposztát készítnek elő levesbe, sarvalni, vagy ősszel elsózni, a torzsát a kisebb gyermekeknek - aki a káposztával dolgozik - mindig meghántják és kedveskednek vele. A nagyobb gyermekek maguk hántják meg. A káposzta­torzsa ma is a gyermekeknek kedvenc csemege. 17. Tövös: régebb az egyéni gazdálkodás idején, a kukorica­föld szélén, majdnem mindenki termelt tövöset. A tövös őszi és téli időben a gyermekeknek nyersen fogyasztva, igen jó ízű csemege eledelnek számított. A paszulylevesbe is néha főztek bele, hogy különleges ízt adjon. Az ilyen paszulylevest „tövö­sesfuszulyka" néven emlegették. Mikor készültek ilyent főzni, már jó előre a gyermekeknek az étvágyukat felcsigázták. 18. Lóbab Vicia fába. Sötétzöld színű, magas egyéves nö­vény. Termése fekete hüvely. Magva takarmány. Az 1950-es években Korondon még sokan termesztették - magunk is ter­mesztettük - a kukoricafoldek szélén. Hallottam olyant is, hogy megpörkölték és kávépótszerként használták a tejeskávé készítésénél. A lóbabot megfőzték, a levét letöltötték, a meg­főtt szemeket megsózva tették a gyermekek eleibe mint cseme­gét. A főzőkályha szélén pörkölve is fogyasztották. A közmon­dás ma is tartja: „A babot nem a leviért főzik." 19. Borsó: Veteményborsó, Piscum sativum. Zöldhüvelyeiért és magváért termesztik. Csicseri borsó (bagoly borsó), Cicer arietinum. Zöld hüvelyei, magvai ehetőek. Mezeiborsó, Pisum arvense. A termesztett borsó vadon termő változata, virágai piroslila színűek. Kalászos vetésekben fordul elő. A borsónak mind a három változatát a gyermekek szerették. Korondon a veteményeskertekben nagyon kevés borsót ter­mesztenek. Régebb a gyermekek a zöld hüvelyeket édeskés íze miatt lopogatták. A csicseri és mezei borsónak a fiatal, még majdnem magnélküli hüvelyét is ették, de nagyon szerették a 319

Next

/
Thumbnails
Contents