T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

István Lajos: Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon

korba és megeleveníti előttem gyermekkori szép játszótereimet, melyek örökre hozzákötöttek gyengén termő határú, de szép szülőfalumhoz. Egy pillanatra sem aludt ki soha a szívemből a szülőföldemért lángoló szeretet. A mi gyermekkorunkban mind a négy évszaknak megvoltak a maga csemegéi, minden „csamigás" gyermek számára. Megpróbálom az alábbiakban ismertetni, melyiket, mikor és hol és hogy szereztük - szerezték be a gyermekek, és hogyan fogyasztották. I. Vadon termő növényi csemegék 1. Baraboly: Chaerophyllum bulbosum, 10 g. A bürökhöz hasonló, magas, kórós növény. Bokros helyeken, cserjésekben, utak mentén gyakori. Fiatal, retek alakú gyökerei ehetőek. A legjobb baraboly termőhelyek a mi utcánk gyermekeinek, a Soré utca végében az Oláh Mihály gyepűje és a Papmocsára nevű nagykertben a Tófalvi Deák József katlanháza környéke voltak. A soré utcát cigányok lakták, illemhelyük nem volt, így az Oláh Mihály gyepűje környékére jártak dolgaikat végezni. Itt termettek a legszebb barabolyok. Kiásás után megmostuk, megvakartuk tisztára. Többé már nem is gondoltunk a termő helyre, jó ízűen fogyasztottuk. Mindenik utcában tudták a gyermekek, hogy az ők környékükön hol terem baraboly. A mai gyermekek előtt a baraboly ismeretlen. 2. Sósdi (Mezei sóska) Lórum Rumex acetosa. Szára és levele savanyú ízű, fogyasztható. Üdébb réteken, kertekben, legelőkön terem. Szép kövér sóskákat, melyt nálunk sósdinak neveznek, a jól megtrágyázott helyeken szedtünk. A mai gyermekek már nem küzdenek annyira érte, mint a régiek. Az értelmesebb szülők nem is engedik, hogy a gyermekek fogyaszszák, attól tartva, kutyaférget kapnak. 3. Kisasszonysósdi: Sárga madársóska. Oxalis europaea. Szára elágazó és virágai sárga színűek. Kapás vetésekben, ker314