T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
István Lajos: Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon
tekben gyakori. Kapálás idején szokták fogyasztani a gyermekek. Napjainkban már a gyermekek igen csekély százaléka ha ismeri, de azok sem fogyasztják. A volt „Árcsó" fürdő területén a volt épületek helyén, magas bürkös alakú növény, szív alakú levelekkel, fehér virággal, nyár végére elszárad; ezt is kisasszonyosdi néven ismerik. A gyermekek egy része savanykás ízéért még napjainkban is fogyasztja. Fogyasztása nincsen nagyon elterjedve. A növényhatározókban nem találtam meg a leírását. 4. Madársósdi: Erdei madársóska, Oxalis acetosella. Csoportosan megjelenő kicsiny évelő növényke. Levelei három visszás - szív alakú levélkéből állnak. Erdő között járkáló gyermekek szívesen fogyasztották savanyú, savanykás ízű leveleit. A mai gyermekek előtt mint csemege ismeretlen. 5. Édesgyökér: Édesgyökerű páfrány, Polipodium vulgare. Levele kitelelő, 20-30 cm hosszú. Erdőkben, árnyas sziklákon gyakori. Korond közelében „Sajomkő" szikla alatt és Firtosvár oldalában terem. A község felszegi (keleti) részén lakó gyermekek az előbbi helyre jártak tavasszal édesgyükerészni. A szülők mindig attól féltek, hogy a gyermekek valami mérges gyökereket megesznek és megbetegednek, vagy esetleg meg is halhatnak. Úgy a magam, mint az adatközlők tudomása szerint ilyen soha nem fordult elő. Betegh Imre atyhai lelkész 1864. augusztus 30-án ezt írja: „Osztán akinek ereje s bátorsága van a meredek sziklán felindul a Firtosvára karéjára. Most egy éve is itt mentem fel a derék B. orbán Balázs úrral itt ne e meredek ösvényén. Ej! mennyi édesgyükér van itt, levele olyan, mínraz ördögborda (Ilex mas) levele, csakhogy kicsike, osztán mind olyan sárga pontocskák vannak rajta, mint a selyem bogár tojása, kostoja csak ecsém uram mily édes, - a' biz a, nem hiszem, hogy araszhegy Ficzkó nyírfa viricse ennél édesebb lehessen, nó hiszen az asszonyaink ebből raknak is a pálinkába, mikor radinába mennek." Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az atyhai aszszonyok az édesgyökeret használták pálinka ízesítőnek, úgy a 315