T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Szabó István: A gyermekek úszni tanítása a Tisza menti falvakban

sát különítik el, ez a hason és a háton úszás. Az előbbi kutyaúszásszerűen maga alá kapar és a fejet fenntartja, lábtempója páros, míg a másiknál a fö cél, hogy a háton úszó kevés mozdulatot téve vitesse magát a vízzel. A kiemelt, váltott karú úszás csak a jó úszók sajátja. Jó úszónak az számított, aki a Tiszát átúszta, esetleg többször is megtette ezt az utat. Elbeszélések szerint a jó úszók már ismerték a víz sodrát, és ezt kihasználva kevesebb mozdulattal átvitették magukat a túlpartra, ugyanúgy, ahogyan a révész csónak halad, hasonló szögben feküdtek neki a víznek. A felfelé, víz ellen való úszás már kevesek tudománya volt, csakúgy, mint a sekély vízálláskor a feriékre ereszkedés, búvárkodás, a föveny felhozatala vagy a fenéken való gyaloglalás. Azonban még a jó úszók is karéjban úsztak, azaz lefelé kissé be, majd kiúsztak a vízből. Meg kell említenünk, hogy a nők közül csak igen kevesen tudtak úszni, de a férfiak körében általános volt az úszástudás. Ennek oka az volt, hogy a nők felnőtt korukban - fürdőruha nem lévén - nem is merészkedtek a vízbe, illetve mosás, sulykolás közben vagy kendert áztatva mindig ruhástól fürödtek, meztelenül még egymás előtt sem. Megszólták érte a másikat. A nagyobb lányok is ruhástól fürödtek, s így éppen az a kor, amikor már az élő vízbe merészkedtek volna, kizárta a meztelenséget, kitette volna őket a fiúk leskelődésének, csúfolódásának. Az úszástudás vízbiztonságot jelentett felnőttnek, gyermeknek egyaránt, és merészebbé tette az embereket, otthonosabbá a vizet. Tudnak mindenütt vízbefulladtakról, konkrét esetekről, sőt, olyan helyekről, ahol nem szabad fürödni, mert csaknem mindig halállal végződik a fürdés. A tudás óvatosabbá is tette az embereket, hiszen tisztában voltak a víz erejével. Ugyanakkor lehetőséget adott, hogy még szorosabbra kötődjék a szál a víz és az ember között. Az előadás adta rövid idő miatt nem áll módomban részletezni azt, hogy hogyan történik mindez akkor, ha az úszást szakember tanítja. Hiszen ez egy egész tudományág, számtalan - egymástól is különböző - módszer, és az azokat ismertető, részletező leírás ismeretes erről a területről. Ráadásul éppen a 309