T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Korkes Zsuzsa: A gyermek és a közösség

Rendkívül nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a gyerekek megtanuljanak jól táncolni. Részükre egyes házaknál un. citerai, vagy kisivót rendeztek, ahol duda- vagy citeraszó mellett táncolhattak szülői felügyelet mellett. Bagón pl. a citerában ugyanolyan táncrend szerint ugyanazokat a táncokat táncolták, mint a felnőttek. A későbbiek során, mikor már mulatságba járhattak a fiatalok, híre ment a faluban a jó táncosnak, a bálban kapósabb is volt az a lány, aki jól tudott táncolni, énekelni. Az a tény, hogy ekkora hangsúlyt fektettek a gyerekek tánctanulására, különösen azért is említésre méltó, mert ha figyelembe vesszük az egykori házasodási szokásokat, akkor a lányok esetében legfeljebb 4-6 évre szorítkozott, hogy tánctudásukat csillogtassák és némelyiküket még évtizedek múlva is mint híresen jó táncost emlegessék. Iskolás korban kezdődött el a bandázás. A korosztályonként egy bandába tömörülő kislányok mellé nekik korban megfelelő fiúbanda csatlakozott. Egy-egy lány-, illetve legénycsoport kialakulásánál a társadalmi hovatartozás még nem játszott meghatározó szerepet, ez majd csak a párválasztásnál lesz döntő fontosságú. Mint egy zsámboki asszony mondta: A templom és az iskola közös volt. Tehát a módosabb gazda gyermeke ugyanabba az osztályba járt, mint pl. a summásé, vagy a templomban egymás mellett állhattak az oltárnál. Ezek a bandák egészen addig együtt maradtak, míg a lányok férjhez nem mentek, a legények meg nem nősültek. A Galga mentén szinte általánosnak mondható, hogy az ifjú házasok lánykori/vagy legénykori pajtásukat kérték fel komának, vagy komaasszonynak. A harmadik nagy korszak a 12 éves kor utánra tehető. 12 éves korban konfirmáltak, ill. elsőáldozáson vettek részt, „ami azt jelentette, hogy az öregek gyülekezete maguk közé vette a fiatalokat". Ez az esemény elsősorban a lányok életében hozott döntő változást. Ettől kezdve a templomban az oltár elé állhattak a nagylányok közé, fonóházba járhattak. Aszódon a század elején még szokásban volt a szentiváni tűzugrás. A lányok 12, a fiúk 17 éves kortól vehettek benne részt. A lányok 12-13 éves kortól már a kocsmai mulatságba is elmehettek, míg a fiúk csak 16-17 éves korukban. Nagylányok vehettek 271