T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Székelyné Körösi Ilona: A gyermek egy székelyföldi hegyi szórványtelepülés (Székelyvarság) társadalmában

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Székefyné Körösi Ilona A gyermek egy székelyföldi hegyi szórványtelepülés (Székelyvarság) társadalmában Székely varság 1600 lakosú, színmagyar, katolikus vallású hegyi szórványtelepülés a Havasalján. Közigazgatásilag Hargita megyében, Székelyudvarhely fölött kb. 35 km-re található. Faluközpontját kiterjedt tanyavilág övezi. Székelyvarság a századfordulón vált önállóvá egyházilag és közigazgatásilag is, korábban az Oroszhegy nevű anyaközséghez tartozott. A havasi tisztások, legelők, kaszálók fokozatosan váltak ideiglenes nyári szállásokból állandóan lakott tanyákká. Az itteniek legfontosabb megélhetési forrása napjainkig az erdő, a faipar és az állattartás volt. A természeti környezet, az elzártság, a vallásosság és a hagyományokhoz való ragaszkodás nemcsak a felnőtt társadalom, hanem a gyermekek életére is meghatározó jellegű volt. A varsági emberek a gyereket „Isten áldásának" tekintették. Nemcsak az emlékezet szerint volt szinte minden család sokgyermekes; ezt igazolják az anyakönyvi bejegyzések is. Adatközlőim beszéltek 20 terhességet kihordó asszonyokról is. A két világháború közötti években nem volt ritka a 7-8-10 gyermekes család. A 10 fölötti gyermekszámot azonban ők maguk is soknak tartották. (Egyik idős elbeszélőm tréfás megjegyzése szerint megkérdeztek valamikor egy sokgyerekes családfőt: 251