T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyirmóti gyermek élete a XX. században

ható. A III. generáció (ritka kivétellel) pedig csak így látja biztosítottnak saját és születendő gyermeke egészségét. A csecsemőgondozási ismeretek elsajátítása lényeges különbségeket mutat három generáció tükrében. A legidősebb generációnál a szoptatás ideje nem volt a baba életkorához kötve, általában elég sokáig (1-2 évig is) szoptattak az anyák. Kisszéken, úgynevezett „szoptatószéken" „szívatták" magukat. A II. generációnál a szoptatás ideje általában lerövidült pár hónapra. Ennek egyik oka az, hogy az 1960-as években gyermeket szülő anyák kereső tevékenységet folytattak, s az akkori rendelkezések értelmében csak a gyermek három hónapos koráig maradhattak otthon. 1968-ban bevezetésre került a gyermekgondozási segély (gyes), melynek havi összege 600,- Ft volt, a rendelet értelmében három évig igénybe vehette minden olyan anya, aki a szülést megelőzően legalább 1 éves munkaviszonnyal rendelkezett. Megjelentek a különböző tápszerek, cumi süvegek és ezek propagandái. A szoptatáshoz fűződő babonákban sem hittek már: „addig nem esik teherbe az asszony, amíg szoptat". A III. generációnál ismét visszatért az anyatej és a szoptatás közkedveltsége. Az I. generáció anyái a szoptatás mellett nagyon korán kezdtek különböző ételfeleségeket beépíteni a csecsemő étrendjébe. Először tejbe, teába kenyeret aprítottak, vagy az ételt az anya „előrágta" és ezt kapta meg a gyermek. Ha sírt, házilag készített „cuclit" adtak a szájába („kenyeret belerágtak gyócsba"). A higiéniai viszonyok ismeretének bővülésével ezek a hagyományos táplálási szokások teljesen eltűntek. Az együtt élő generációk esetében bizony a mai napig is konfliktus forrása a csecsemők táplálása. A csecsemő furösztésével kapcsolatosan is sok változás tapasztalható. A fateknőt felváltotta a műanyag babakád, a pelenkát úgy vásárolják, míg régen a „rossz lepedőkből" házilag készítették. Mivel az otthon történő szülést felváltotta a kórházban történő szülés, így az anyák nem a bábától, hanem édesanyjuktól, 232