T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

Azonban így is, ha a másik fél szülei nem akarták valamilyen oknál fogva a fiatalok egybekelését, a kifogás mindig az anya múltjára vonatkozott.

160 A matyóknál is hátrányt jelentett a családalapításnál a megesett anyától való származás, bármilyen szorgalmas is volt a fiatal, "rosszvérűnek" tartották.

161 Feltétlenül figyelembe kell azonban vennünk, hogy vagyoni helyzetükből is meglehetősen korlátozott lehetőségek következtek, sőt elsődlegesnek éppen ezen gazdasági okokat kell tartanunk. A konkrét esetek sorából kiderül, hogy a jómódú törvénytelen gyermekkel sokkal elnézőbb volt a közösség, mint a szegényebb sorsúakkal. A módos zabi legényhez szívesebben adták a lányt, mivel ott vagyon volt, mint szegényebb, de törvényes születésű társához. Ugyanígy, ha a lánynak volt vagyona, fel sem vetődött törvénytelen származása, sőt több kérője is akadt.

162 A párválasztás országosan érvényes szempontjai szerint a vagyoni, vallási tényezők messze megelőzték az egyéni tulajdonságok befolyásoló szerepét. Abban az esetben, ha a házasságon kívül született fiatalnak megváltozott a gazdasági állása, vagyoni helyzete (mert például a szokásjog alapján az anyai jusson túl, még a természetes apja is juttatott neki vagyonából), ez feledtette törvénytelen származását, kedvező vagyoni helyzete lett a domináns, megnövelve párválasztási esélyeit.

163 Családos embernél már csak személyes rosszindulatból emle160 Morvay J. szerint "rendes anya" nem engedte meg, hogy fia, ilyen törvénytelenül született lányt vegyen el feleségül. Ebben szerepet játszott az is, hogy a szerző által vizsgált közösségekben a megesettekből utóbb rossz asszony" lett, s rossz hírük még a gyermekeikre is kiterjedt. Morvay J., 1981. 61. 161 Fügedi M, 1988. 24. 162 Ujváry Z, 1993. 27. 163 Martoson is az anyai jussból rendes juss illette meg a törvénytelen gyermeket, sőt előfordult, hogy a mostohaapától is kapott valamit, ha sokat dolgozott annak gazdaságában. - Fél E., 1944. 4L; Kapros M, 1986. 101.; Balmazújvárosi adatok szerint az egyébként gyermektelen, természetes apa teljes vagyonát törvénytelen gyermekére irattá, s bár nevére nem vette a fiút, annak ebből nem lett hátránya, mert a vagyon révén gazdag családból kapott feleséget. Vajda M, 1988. 81. 218