T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

szül, házasságot kötnek, egyébként pedig szakítanak egymással.

112 Nálunk nem az együttélési forma, hanem az un. szeretőtárs szokása lehetett elég általános, erre szinte az ország egész területéről merültek fel adatok.

113 Például a gyimesi csángóknál természetesnek vették, ha a házasság előtti viszonyból gyermek született, és teljesen a legény becsületére bízták, hogy elveszi-e feleségül gyermeke anyját, sem a leányt, sem a törvénytelen gyermeket nem szólták meg.

114 Csúcsán (v. Kolozs m.) a románoknál, ha a legény ilyen esetben cserben kívánta hagyni a leányt, rákiabáltak, vagy macskazenét csaptak neki, amivel a társadalom a jogi népszokásnak megfelelő etikus magatartást kívánta kikényszeríteni.

115 Bálványos váralján (v. SzolnokDoboka m.) gyakran csak akkor vette el a legény a leányt feleségül, amikor már gyermek született; ha pedig a gyermek halva született, ez a legényt feloldotta a kötelezettsége alól. Azt mondták: a "legény gyereket akar, de nem lehet előre tudni, hogy a vére talál-e a lányéval, mert a vére lehet nagyon vékony, vagy nagyon gyönge."

116 Tardon, ahol hallgatólagosan és általánosan elnézték a házasság előtti és házasságon kívüli nemi kapcsolatot a két világháború között, nem ítélték el a törvénytelen gyermeket. Úgy vélekedtek róluk, hogy általában értelmesebbek, mint a többi paraszt, mert lehet, hogy úrtól származtak. A falu meg112 Tárkány Szűcs E., 1981. 266. 113 Ethnographia 1905:374.; Ethn. 1891:81., 210.; Ethn. 1894:351. 114 Gunda В., 1949. 233. 115 Dömötör T., 1957. 87. 116 Tárkány Szűcs E., 1981. 268.; Hódmezővásárhelyen is azért ejtette teherbe a gazdalegény a házasság előtt a iányt - nem is egy volt ilyen --, mert azt tartották, hogy "nem vösznek el meddő tehenet." Még akkor se volt meg az esküvő, amikor már domborodott a lány hasa. Megvárta, míg megszült. "Látni akarta, hogy formás-ö, hasonlít-e rá, ép-ë keze, lába? Mög hogy fiú-ё? Mert ha lány lőtt, elnézték neki, ha mégse vötte el az asszonyi. A gazdánál a mmikaerő és a vagyonutód köllötí. Mög azt is tartották, hogy tisztösségös lánynak fiú lösz az első gyeröke. Aki lányt szüli, gyanússá válhatott, hogy ez mán nem az első terhössége." - Szenti T., 1985. 282. 208