T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

gyermekeivel ellentétben helyzetük nem volt hátrányos. Volt olyan pár, aki negyedik, ötödik gyerek után ment el házasságát megkötni, gyermekeit megkereszteltetni, de előfordultak olyan esetek is, hogy egyáltalán nem fordítottak gondot erre.

109 4. A legsúlyosabb megítélés alá a házasság előtti nemi kapcsolatból, leányanya által világra hozott törvénytelen gyermek esett. Természetesen ha á teherbeejtett leányt a gyermek megszületése előtt feleségül vette a természetes apa vagy más idegen férfi, a megszületett gyermek nem számított törvénytelennek.

110 Meg kell jegyeznünk azt is, hogy azokban a közösségekben, ahol a házasság előtti nemi kapcsolat valamilyen formája megengedett, elismert volt (például próbaházasság, leányszöktetés, leánylopás), nem ítélték el és bélyegezték meg az így született gyermeket sem.

111 Ahol a próbaházasság, helyesebben a próba eredményétől függő házasságkötés szerepet játszott, a fiatalok azzal a feltétellel éltek együtt vagy jártak össze, hogy ha meghatározott időn belül (rendszerint egy év) a leány gyermeket fogan vagy Vas Petemének s gyermekét Vas Gyulának hívta." Jankó János, 1902. A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. 398. 109 Vö.Fa/í/aM,1988.Urak74. 110 Az egyház 1781-ig még büntette az olyan eseteket, ha az első gyermek idő előtt született a házasságban. - Illyés E., 1941. 133. Biharnagybajomban egy 1769-ből származó jegyzőkönyvi bejegyzés szerint két fiatal párt is megintettek: Mind a két pár "minek előtte rendesen copuláltattak volna, az előtt öszve feküdtek, a' gyermek idő nap előtt haza jött." - Bartha Elek, 1992. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások Bihamagybajomban. In: Biharnagybajom története és néprajza, (szerk. Ujváry Zoltán). Debrecen. 548.; A cigándi presbitérium a XIX. század elején, működésének kezdetén nem tudván, hogy büntessék-e az ilyen szülőket, úgy határoz, hogy vizitációkor kér tanácsot. Azonban a későbbiekben sem büntettek ez okból. Jávor K., 1971. 84.; A Túróc völgyében a néphit szerint, aki terhesen mirtuszkoszorúban esküszik, annak a nőnek a gyereke rövid életű lesz, "megfogja a mirtusz átok." - Ujváry Z., 1993. 25. 111 Vö. Magyar Néprajzi Lexikon П. 1979. 502. 207