T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

többnyire a foglalkozását is feltüntették, és ennek alapján tisztázható nagy bizonyossággal, hogy önálló háztartási alkalmazottat vagy élettársat takar-e a háztartásvezető megjelölés. Gyakran ugyancsak élettársi kapcsolat húzódik azon bejegyzések mögött is, amikor bár a megesettként szülő nő foglalkozásánál nem szerepel semmi megjelölés, viszont a szülést a természetes apa jelenti be, és a gyermeket magáénak ismeri el.

105 A házasságon kívüli kapcsolatból való születésnél ugyan a természetes apaság elismerés nem volt egyenlő a törvényes apasággal,

106 ez utóbbihoz adoptálás volt szükséges, azonban maga az a tény, hogy a férfi elismerte a gyermeket magáénak, s a születés tényét hivatalos helyen bejelentette, mindenképpen a kapcsolat tartósabb, tartalmasabb voltát jelentette. Balmazújvároson az 1898-ban született 30 törvénytelen gyermek anyja közül 19 valakinek a háztartás vezetője (ebből 7 nő földművelési napszámos háztartásvezetője, 5 mezőgazdasági cselédé, 5 téglavető, tapasztó, illetve üstfoldozó cigányé, 2 nő pedig zenész háztartásvezetője, vagyis tartósabb élettársi közösségben élnek). 17 esetben a természetes atya, 12 alkalommal a szülésznő és egy esetben maga az anya volt a szülés bejelentője.

107 Bár tartós élettársi közösségben, de szentesített házasságon kívül együtt élő szülőktől származó gyermekek is törvénytelennek számítottak jog szerint, azonban nem kísérte őket közmegvetés, családi kötelékben, vérszerinti szüleikkel éltek együtt. A gyermekeket apjuk nevén emlegették,

108 a lányanyák 105 Vajda M, 1988. 74. 106 A Curia elvi jelentőségű határozata szerint, "mégha a születésről szóló jelentést és a keresztelés iránti kérelmet maga az állítólagos apa tette volna is, ez a házassági viszony bizonyítása nélkül a törvényes házasságból való származást nem igazolná." Döntvénytár. A M.K. Curia, a Budapesti Kir. ítélő Tábla és a pénzügyi közigazgatási Bíróság Elvi jelentőségű határozatai. 1885. Új folyam X. kötet. Bp. 329.; A törvény és a jogszokás szerint a törvényes házasságból való születésnek elengedhetetlen feltétele a törvényes házasság. Uo. 332-333. 107 Vajda M, 1988. 73. 108 Pl. "Kövesden Vas Péter vadházasságban élt egy Simon nevű nővel, s halála után, noha nem esküdtek meg, az asszonyt mindenki özvegy 206