T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

A házasságon kívül elismert nemi kapcsolat egyik formája az ún. nemzőtárs intézménye.

82 Ha a törvényes férj minden igyekezet ellenére feleségének nem születhet tőle gyermeke, akkor a férj nemzőtársat hív feleségéhez. A Kisalföldön, Mezőségen ismert szokás szerint a nemzőtárs csak idegen lehet, vérvagy műrokont (koma) nemzőtársnak nem hívnak. A férj esetleg a "szívességért" pálinkával fizet. A gyermeket a férj törvényes leszármazottjának tekintik. "Na! téged is egy pohár pálinkáért csináltak!" - szólásunk a nemzőtársra utal.

83 Veres László írja, hogy a palócoknál "Az első világháború előtt még előfordultak olyan esetek, amikor a nagycsaládokban a magtalan férfiak feleségük beleegyezésével testvérükkel, vagy jó barátjukkal fektették össze élettársukat az utódnemzés reményében."

84 2. A paraszti közösségekben nem esett olyan szigorú ítélkezés alá, ha özvegyasszony szült törvénytelen gyermeket.

85 Hódmezővásárhelyen például hosszú idő eltelhetett a férj halála után, hogy a gyereket még mindig az elhaltnak tulajdonítsák, mert úgy tartották, hogy "egy jó anyában évekig is elkuttog a gyerök".

86 Fél Edit a nagycsalád jogi szemléletének egy különös példáját írta le Martosról (Komárom m.) Egy fiatalasszonynak meg81 Jung К., 1978. 17. 82 Fél E., 1944. 29. 83 Magyar Néprajzi Lexikon II. 1979. 502. 84 Veres L„ 1984. 21. 85 Az özvegyet a férfiak olyan személynek tartották, akivel könnyen lehet szexuális kapcsolatot létesíteni. Vö. Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 147.; Varga Gy, 1978. 61. Hódmezővásárhelyen azt mondták, legbiztonságosabb özvegyasszonyhoz járni, "ha tehörbe maradt, sönki se bántotta érte". - Szenti T., 1985. 298.; A gyerekek felneveléséhez az egyedül élő özvegyeknek gazdasági alapot jelentett a tulajdonul kapott törvényes örökrész, a házasságkötéskor kikötött hitbér, a végrendeletekben rájuk hagyott örökség. Mivel a rájuk testált jogokat általában addig gyakorolhatták, amíg nem mentek újból férjhez, amíg az elhunyt férj házában laktak, ezért gyakran nem kötöttek újabb házasságot. - Vö. Tárkány Szűcs E., 1981. 750-751. 86 Szenti T., 1985. 298. 201