T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Balogh Anna: Az anyatej „lelki méz"?... Csecsemőgondozás a régi falusi életben – összehasonlító gondolatok pszichológusszemmel

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-NagykunSzolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Balogh Anna Az anyatej: „lelki méz

99

?.*. Csecsemőgondozás a régi falusi életben Összehasonlító gondolatok pszichológusszemmel A paraszti kultúra - szerves kultúra, szoktuk mondani. Mit jelent ez az egyes ember életében? Mit jelent ez az élet kezdetén, az újszülött, a csecsemő, a kicsi gyermek számára? S mit az anyáknak? Régebben, mikor egy lány eladósorba került, számos élménye, megfigyelése lehetett a terhességről, szülésről, szoptatásról. Testvért, rokongyereket gyakran dajkálhatott, kellett is dajkálnia. Napjainkra a társadalom hagyományos közösségei egyre inkább felbomlanak. Megszakadnak azok a szálak, amelyek mentén az élettapasztalatok tovább adódtak. A mai nukleáris családokban sok lány nő föl úgy, hogy újszülöttet még sose látott, csecsemőt is inkább csak az utcán, babakocsiban tolva. Az urbanizáció és az iparosodás gyökerestől alakította át az emberek életét, legszembetűnőbben a nőkét. A preindusztriális társadalmakban a munka és anyaság egységben maradhatott ä nő életében. A modern értelemben vett „dolgozó nő" szerepei azonban elválnak. Régen a társadalmi tudás generációról generációra öröklődött. Ahogy a fiúk megtanulták apáiktól a földműves- vagy 171