Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Ujváry Zoltán: Regionális kapcsolatok a népi kultúrában (Gömöri példák)
hordókat, favedreket, gyapjú-, bőr-, lenvászon készítményeket stb. és élelemre cserélték. A gömörieknek több városban voltak árulerakó helyei, így pl. Pesten és Debrecenben. A kézműves árukat szállították ezen kívül Tokajba, Nyíregyházára, a hajdú városokba, Nagyváradra, Bécsbe, Szegedre, Kecskemétre, a borsodi, hevesi vásárokba és észak felé a Szepességbe. A megyén kívüli területekről, a szomszédos és távolabbi megyékből, különösképpen az Alföldről Gömörbe szállítottak különféle állatokat, lovakat, ökröket, teheneket, juhokat, hízott disznókat, különböző termeivényeket, búzát, tönkölyt stb., valamint szalonnát, bort, dohányt és mesterségekhez szükséges anyagokat is. Bartholomaeides megállapítása szerint Gömörbe sokkal több idegen árut visznek, mint amennyit onnan más területekre szállítanak és értékesítenek. A XVIII. század végi, XIX. század eleji példákhoz másfélszáz évvel későbbi adatokat említek az alábbiakban gömöri gyűjtéseim nyomán. Élénk kereskedelmet folytatott a Nagy Magyar Alföld és Tiszántúl irányába egy Turóc-völgyi szlovák falu, Kövi (Kamenany). A település gazdái szoros kapcsolatot tartottak fenn magyar vásárosokkal és számos példa van arra, hogy különösen terményvásárlás céljából ugyanazt a gazdát keresték fel, akitől már korábban vásároltak. A vásári ismeretség személyes kapcsolattá válva gyakran családi barátsággá alakult. Különösen szép példája ennek a magyar szóra, illetve szlovák szóra küldött ún. cseregyerek. Köviből az iskolaév befejezése után Sajógömörbe vitték el — elsősorban a fiúkat — magyar szóra. Ez azt jelentette, hogy a kövi gazdák azokhoz a sajógömöri családokhoz kopogtattak be — korábbi ismeretség, barátság, ajánlás révén —, ahol saját gyermekükhöz hasonló korú volt, és felajánlották a cserét, azaz azt, hogy a kövi szlovák gyermek az iskolaszünet idejére a sajógömöri családnál marad magyar nyelvet tanulni, a sajógömöri magyar gyermek pedig a kövi családnál tanul szlovákul. Az ilyen kapcsolat kialakulásában fontos szerepe volt az azonos vallásnak is. A magyarul, ill. szlovákul megtanult ifjak családjai között évtizedekig fennmaradó barátság alakult ki. A magyarul és szlovákul tanuló ifjakat jelentős kulturális hatások érték. Megismerkedtek egymás szokásaival, részt vettek különböző eseményeken, megfigyelhették a lakodalom szokásait, az ünnepeket és egyéb közösségi alkalmakat. Az ifjak egymás dalait, játékait is elsajá148