Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Bagi Gábor: Adalékok a karcagi határ településeinek és birtokosainak történetéhez a tatárjárástól a török hódítás koráig

ülési, karatelki és szentágotai possessiókba, aminek Parlaghy Ferenc és Mihály, nádudvari Kuthur János és petri Ders fia László ellentmondtak.

44 A Mizsétei család után 1447-ben öröklő Derzsi család Karatelek, Szentágota, Péterdeákülése és a többi felsorolt település részeiben birtokolt.

45 1521. január 18-án a nádor a Szabolcs megyei Szentágota praediumon (pusztán) volt, amin Mághy (Melchior) Pál és György, Parlagh Menyhért, Miklós és László, s petri Derzsi Márk, Ferenc, Máté, János és több testvéreik, asszonyszállási királyi kunok, s nádudvari nemesek perlekedtek. A nádor összehívta a Mághyakat, Parlaghokat és a Derzsieket, sápi Thoma Antalt, valamint Sándor Endre, Gábor és György, Végh Tamás, Barag Demeter, Elek Tamás, Tóth György, Kerney Tamás és Magyar Pál asszonyszállási királyi kunokat. Ez utóbbiak tanút nem hoztak, hanem Ulászló 1506. november 14-i oklevelét, melyben Szentágotát Püspökladánytól különválasztotta, hogy a nádudvari nemesekkel közösen használják. A nádudvari nemesek viszont tagadták, hogy Szentágota a kunoké vagy Ladányé lenne, s adományozási és beiktatási oklevelekkel is bizonyították tulajdonjogukat, noha alapvetően a használati jogot vitatták. Minthogy a Ladányhoz csatolt kis rész kivételével Szentágota zömét Ulászlótól kezdve a kunok és a nemesek közösen bírták, s ekkor is szántották, vetették, kaszálták, elrendelték a puszta kettéosztását. A határjárást Nádudvar, Asszonyszállás és Ladány hármas határpontjától kezdték el. A határjárás helynevei: Hortobágy, Disznóshalom, Ecsehalma, Darvaslaponyag, Darvashalom, Újszállás, Zágorrét, Szék, Disznósrét, Átalút (mely Orgondaszentmiklósról Nádudvarra vezetett), Orgondaszentmiklós, Kápolnás (innen szintén út vitt Nádudvarra), Zsámbokosrét, Darvasér. Az oklevelet 21én állította ki a nádor.

46 Ezzel e rész alighanem végérvényesen a kunok kezébe került. A későbbiekben is csak pusztaként szerepel. Orgondaszentmiklós A karcagi belterülettől északi irányban fekvő egykori kun szállás, majd falu. Egyesek a X. században beköltözött besenyő előkelő, a pogányként elhalt Tonuzaba keresztény fiának Urkundnak a nevét sejtik a névalak előtagjában.

47 Az utótag ugyanakkor temploma védszentjére utal. 1521-ben a szentágotai határjárás szerint az Átalút vezetett Or84