Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Bagi Gábor: Adalékok a karcagi határ településeinek és birtokosainak történetéhez a tatárjárástól a török hódítás koráig

gondaszentmiklósról Nádudvarra.

48 1559. december 16-án Bécsben I. Miksa a magtalanul elhalt orgondaszentmiklósi Karcag Benedek birtokait, Orgondaszentmiklóst és Telke pusztát Heves megyében Pásztói Ferencnek és Pityai Bálintnak adományozta.

49 1562-ben török földesúri jövedelme 6000 akcse volt, míg a régi defterben 2314 akcse. Iltizámként kezelték.

50 A XVI. században rendre faluként említik. Régészetileg kutatott település. Bartucz Lajos 1926-ban ásott itt, s tatárjárás előtt épült templomát Selmeczi László tárta fel. Szentgergely 1571-ben pusztaként szerepelt a szentmiklósi nahijéban, Kápolnás közelében.

51 Feltehetően a Karcag-Kunmadaras-Kunhegyes hármas határpontján fekvő Gergely halommal lehet azonos. Ebben nagyon sok sírt találtak régészeti terepbejárás során. Tatárjárás utáni okleveles említése nem ismert. Kápolnás-Kápolnatelek Karcag határában, a belterülettől kissé északra fekvő egykori település, majd kun szállás. Névalakja a tatárjárás alatt elpusztult kisebb, kis templomú helyre utalhatott. A mai karcagi belterület keleti felén fekhetett, a Kápolnahalmon. Gyárfás Istán korábban Kunegyházzal azonosította, de ezt már többen vitathatónak tartották. A Kápolnahalmon honfoglaláskori leletek is ismertek. 1879-ben Rómer Flóris ásta meg a halmot, s rajta egy kis méretű kápolnát talált, mely egy korábbi temető fölé volt építve. 1513-ban П. Ulászló a váradi püspökség kérésére a karcagújszállási kunokat Kápolnatelek Szolnok megyei puszta elfoglalásától is tiltotta.

52 Ez nem tévesztendő össze Kápolnással, mely a kunmadarasi határban feküdt, s 1521-ben Szentágota határjárásakor szerepel.

53 A XVI. században faluként említik. 85