Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Vadász István: Négy szomszédos város központi funkcióinak, hierarchikus rendjének és vonzásterületének vizsgálata

Vadász István Négy szomszédos város központi funkcióinak, hierarchikus rendjének és vonzásterületének vizsgálata Ismeretes, hogy az Alföldön a természeti környezet és a történelmi fejlődés nagyszámú, népes települést hozott létre. Ezek — függetlenül fekvésüktől, közlekedésföldrajzi helyzetüktől, településhálózati környezetüktől, közigazgatási szerepkörüktől — alkalmasak az alsóbb fokú városi funkciók megtelepedésére, de a városi szerepkör koncentrálódásában ugyanakkor egymást akadályozzák Ebből következik, hogy a városhálózat alsóbb szintjeire az Alföldön a szétforgácsoltság a jellemző. Leginkább a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen-Békéscsaba-Szentes-Szolnok-Eger által közrezárt területen alakult ki a szétforgácsolt városhálózat: az említett térségben 60 (!) alacsonyabb szintű központ található. Ezen a területen belül is sajátos térség KarcagKisújszállás-Túrkeve-Mezötúr környéke, hisz itt a városi szerepkörrel rendelkező települések egymás mellett sorakoznak, közéjük falu nem ékelődött be. Gyakori megállapítás az is, hogy ezen városok közül több nem is rendelkezik kiterjedt vonzáskörzettel (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve), mivel a vonzott térség a városok határain belül alakult ki (Beluszky P., 1980). Az elmúlt évtizedekben azonban mind több jel utalhat arra, hogy a térség szétforgácsolt városhálózatán belül felgyorsult az átrendeződési folyamat. Az egymást is átfedő vonzáskörzet-rendszerben egyre inkább kirajzolódnak a magasabb hierarchikus szintre jellemző településközi kapcsolatok: megfigyelhető a magasabb rendű központ (központok?) kiemelkedése is (Csatári B.—Gödör Zs. 1987). A négy város "hivatalos" településhálózati rangja az utóbbi évtizedekben többször is, kisebb-nagyobb mértékben módosult. Jelenleg Karcag és Mezőtúr középfokú központ, Kisújszállás és Túrkeve pedig középfokú társközpont. A részletesebb helyzetfeltárás érdekében az 1980-as évek közepétől az MTA Regionális Kutatások Központja 277