Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Vadász István: Négy szomszédos város központi funkcióinak, hierarchikus rendjének és vonzásterületének vizsgálata

munkacsoportjával, illetve a túrkevei városi monográfia készítésének keretében megvizsgáltuk a négy város intézményhálózatának alakulását, illetve a különböző városi funkciók vonzóhatását. A felmérés során összesen mintegy 131 központi szerepkörrel rendelkező intézmény, illetve tényező szerepét kutattuk. Az intézmények számbavételekor elsősorban a négy város adottságaiból indultunk ki, de a vizsgálatot a négy város tágabb környezetére, Szolnok—Hajdú-Bihar—Békés megyék határmenti térségére, a Közép-Tiszavidék keleti, délkeleti és a Berettyó-Körösvidék nyugati részére is kiterjesztettük. Ez az a térség ugyanis, ahol a négy város még számottevő vagy még mérhető településközi kapcsolatokkal rendelkezik. Ezen a területen egyébként 1984-ben 73 településen 355.821 főnyi lakosság élt.

2 Érdemes még megjegyeznünk, hogy a megyényi, de megyehatárok által szétszabdalt térségben az 1980-as évek közepén 11 városi jogállású település volt (1986). A 131 központi szerepkörű intézményt, illetve az e szerepkörre utaló tényezőt 7 funkciócsoportba osztottam. A hatósági-szervezésiigazgatási csoportba 15, a kiskereskedelmi csoportba 28, az oktatáskultúra-tudomány körébe 18, az egészségügyi csoportba 25, a szolgáltatási funkciócsoportba 9 intézményt illetve tényezőt soroltam. Ezt a vonzáskörzet-kutatásban általánosan elfogadott megfigyelést azonban ki kellett egészíteni még további intézmények számbavételével, így került sor az infrastruktúra működtetését biztosító szervezetek, intézmények funkcionális csoportosítására (15 tényező), valamint a termelési integrációt, termelés- és üzemszervezést elősegítő tényezők számbavételére (21 tényező).

3 A vizsgált intézmények nagy része településközi kapcsolatokat vált ki. Ezek a kapcsolatok azonban nem járnak minden esetben a lakosság utazásával (pl. egy postai góckörzeti központ igénybevételekor), de lehetnek mindennapi ingázást kiváltó tényezők is (pl. városi munkahelyek). Ugyanakkor ezek az intézmények, funkciók hozzájárulnak egyegy település településhálózati rangjának erősödéséhez, a vonzáskörzetet befolyásoló intézmények működéséhez. Az egyes intézmények tényleges súlyának meghatározására, az egyes funkciócsoportokon belül az intézmények hierarchikus szintjének megállapítására elvégezték a 73 településre vonatkozó, ún. diszperziós értékek* meghatározását. A kapott diszperziós értékek további csoportosításával

5 még pontosabbá tehettük a négy város településhálózatbeli megítélését. Nagyon jellemző, hogy a megfigyelt intézmények több mint felé278