Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Kertész Róbert: A középső kőkor kutatásának jelenlegi állása az Alföldön
sza-völgyi mezolitikumba sorolható Barca I kőleltára. 5 F. Prosek a lelőhelyet az atlantikumba datálta. 16 Véleményünk szerint azonban Barca I lelőhely Jászberény I lelőhellyel összhangban a középső mezolitikum második felére, a boreális periódus utolsó harmadára helyezhető. A jászberényi mezolitikus kőleltárral Barca I mellett időbeli egyezést mutatnak a nyugat- és közép-európai régió további kultúráiba, a Beuron-Coincy és Sauveterrien kultúrába tartozó lithikus iparok. így Nyugat-Szlovákiában a mostovái, 17 tomáSikovoi 18 mezolitikus leletek, Morvaországban és Alsó-Ausztriában pedig Smolín ( 14 C dátum: 8.315 ±55 B.P.), 19 Prïbice 20 és Kamegg 21 lelőhelyek kőiparai. LimbergMühlberg lelőhely kőleltára 2 bár a középső mezolitikumba datálható, de a jászberényi telep ennél az alsó-ausztriai lelőhelynél fiatalabb. Jásztelek I lelőhely felszíni leleteinek tipotechnológiai elemzése alapján a késő mezolitikumba, az atlantikum kezdetére datálható. 23 A jászteleki tábor régészeti forrásanyaga technomorfológiailag, kronológiailag és alapanyag-struktúra tekintetében Jászberény I B2 rétegével és Jászberény II lelőhellyel, valamint feltételesen Tarpa-Márki tanya lithikus iparával 25 vethető össze. Jásztelek I kőipara a fentebb említett lelőhelyeken kívül kronológiai összefüggést mutat a Tisza-völgyi mezolitikum lelőhelyeivel, így a partiumi Ciumesti II 26 és a kárpátaljai Kamenitsa I 27 eszközkészletével. A Tisza-völgyi mezolitikum lelőhelyei mellett Jásztelek I kőleltára a nyugat- és közép-európai kulturális zóna — Beuron-Coincy, Sauveterrien, "Epitardigravettien" — alábbi késő mezolit lelőhelyeivel helyezhető egy kronológiai horizontba: a Dunántúlon Kaposhomok, Erdélyben Gílma 29 és Cremenea, Szlovákiában Sered I, Dolná Streda és talán Hurbanovo, valamint Morvaországban a Kűlna-barlang 3. réteg 34 és Alsó-Ausztriában Wien-Bisamberg. Konklúzió Magyarország területéről a mezolitikum időszakából a legutóbbi időkig zömmel csak kevés és bizonytalan íeletegyüttest regisztráltak. A középső kőkorinak meghatározott lelőhelyek kőleltárainak többsége szórvány, vagy felszíni gyűjtésből származott, s ennek következtében hiányoztak az egzakt sztratigráfiai adatok. Hiteles, ásatások alkalmával feltárt, zárt rétegből származó mezolitikus leletanyagot Magyarországon korábban Szekszárd-Palánk 36 és Sződliget 37 lelőhelyekről közöltek csupán. Az észak-alföldi mezolit ipar fázisainak eponym lelőhelyei, Jászberény I és Jásztelek I lelőhelyek hazánk területén időrendben a harmadik, illetve negyedik nyíltszíni, 25
