Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Kertész Róbert: A középső kőkor kutatásának jelenlegi állása az Alföldön
korszerű módszerekkel feltárt mezolit települések. A két jászsági lelőhely jelentőségét azonban nem csak az adja, hogy Magyarországon kevés ismert lelőhely van, hanem időrendi helyzetük. A jászberényi és a jászteleki kőiparok ugyanis a hazai középső kőkoron belül ez idáig még hiányzó kronológiai horizontokat képviselnek. Szekszárd-Palánk és Sződliget lelőhelyek a mezolitikum idősebb szakaszába tartoznak. Jászberény I lelőhely ezzel szemben már a mezolitikum középső szakaszának második felére datálható. Jásztelek I lelőhely a tipológiai és rétegtani adatok alapján a Jászberény I utáni időszakba, a késő mezolitikumba keltezhető. Az észak-alföldi mezolit ipar további lelőhelyei a két névadó jászsági lelőhely időrendjéhez kapcsolhatók. Az észak-alföldi mezolit ipar kronológiája KÖZÉPSŐ MEZOLITIKUM KÉSŐ MEZOLITIKUM (boreális utolsó harmada) (atlantikum eleje) Jászberényi fázis Jászteleki fázis Jászberény I С réteg Jásztelek I В réteg Jászberény IV Jászberény I B2 réteg Jászberény-Zsombékos I Jászberény II D réteg Tarpa-Márki tanya (?) Az észak-alföldi mezolit ipar topográfiájának elemzéséből megállapítható, hogy a Nagyalföldön elsőként azonosított jászsági mezolit lelőhelyek a pleisztocén végén—holocén kezdetén kialakult, mintegy 600—800 km nagyságú jászsági süllyedékterületnek a centrumában, megközelítőleg 100 km-es területen fekszenek. A mikrorégióban eddig közel 100 szezonális, ideiglenes megtelepedésnek a nyomát találtuk meg, melyek között relatív kronológiai különbségek mutathatók ki. Az általunk vizsgáli jászsági süllyedékterületen az Északi-középhegységből kilépő É—D irányú folyók összefolyása révén egy speciális ökológiai állapot jött létre, amely csak a süllyedékre és a folyók környezetére volt jellemző. A terület értékét a mezolit vadászok szempontjából tovább növelték a közeli és könnyen elérhető kovanyersanyag lelőhelyek (Mátra). Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az Észak-Alföldön hasonló alaphelyzetű, viszonylag kis kiterjedésű (500800 km 2 ), a pleisztocén végén—holocén kezdetén kialakult fióksüllyedékek számos helyről ismertek. Ezekről a süllyedékekről korábban 26
