Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Kaposvári Gyöngyi: Úszó jégtáblán a Tiszán Abádszalóktól Kőtelekig

1925-ben írt cikkében anakronisztikusán kedélyeskedőnek tartja, amit azonban nemcsak az író, hanem a kor rovására is ír. Mindamellett elismerően szól az elbeszélések nyelvezetéről: "Mindez írások, ez az író főkvalitása, kitűnő magyar nyelven készültek, a leíró, elmondó, érzékeltető képesség határozott adományával perdülnek egyenletes tempóban, zökkenés nélkül, sok és szép magyar szóval, valami lenyűgöző, leszerelő, mondhatnám bocsánatkérő egyéni kedvességgel. Mert azért ez a Szuhayt szerző Szalay László jobb író néhány, mélységes gondolatokat — inkább gondokat — nagy szomorúsággal, komor konoksággal feszegető, de hengergetni ugyancsak nem tudó tollpróbálgatónál." Bár Szalay László írásainak visszhangja nemcsak dicséretből áll — Blés Endre, majd Illyés Gyula a Nyugatban 1930-ban éles kritikával illeti —, a topográfiai adatgyűjtés rá is kiterjed. Az irodalmi topográfiának nem feladata ugyanis az értékelő szelektálás a gyűjtés körét tekintve. Az adatgyűjtés részletessége viszont függ az irodalmi munkásság értékétől. A Misa a jégen című elbeszélés bevezetése falusi életképet fest: "Hajdúság felől hideg szél dudál. (...) Megsűrűsödik a jég lassú járása s ebédidőtájt beáll a Tisza a jászkunok földjén. Parton a tanya. A bogárhátú hársfás. Fehér falai tükröződnek a folyamágyban. S amoda föntebb ringó haranghang hirdeti Kisköre községét. Szepesi, a gazda, kukoricát morzsol a kamrában. Ősi mód. Keresztbevetett lábakkal lovagolja a késsel szegélyezett kis széket. A menyecske a konyhán tesz-vesz. Ruhát szutyakol, szárítgat az újszülöttnek. Misa meg az istállót bújja, nagyfülű házinyulakat traktál, hó alól húzott zöldfűvel. Misa az elsőszülött. Szemefénye a gazdának. Tizennégy esztendős még csak szénakaszáláskor lesz, de már szántogat. S egyedül veti az ekét a barázdavégen. Esztendeje még csak malacot őrzött a gyöp szélén, de ez idén már a testi munkában is résztvett. S ha Isten segít, már füvet is vághat esztendőre. Aprógazdának napszámra nem telik. Kisbirtokosnál áldás a gyerek. Kivált az olyan szorgalmas, szelíd, jóindulatú fi, mint ez, Isten növelje meg." Misa gallyakért megy a szigetre a tüzeléshez: "Megyén a Misa, óvatosan lépkedve a jeget. S észre se veszi, hogy a fogas szél megfordul hirtelen, a délnek eső Jászság felől. 247