Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján

jó és hasznos. A népi regula szerint sok növény vetésének is ez a leg­kedvezőbb ideje, pl. kukorica, uborka, kender. A Jászságban a Szent György hetében vetett uborka a legjobb. Mint tavaszkezdő nap, sok termés- és időjóslást vonzott magához. A Szent György-nap előtti mennydörgésből országszerte jó termést jósoltak. Nagykőrösön ilyen­kor meghemperegtek a földön, hogy ne fájjon a fejük. Ha gólyát lát valaki először kora tavasszal, akkor is meg kell hemperegni, hogy friss legyen. A néphit szerint Szent György éjszakája a gyógynövények szedé­sének leghatásosabb ideje. Boszorkánypereink tanúsítják, hogy a ható­ságok nem nézték mindig jó szemmel a Szent György-nap körüli nö­vénygyííjtést: "...tiltva lévén pedig a faluban, hogy senki Szt. György előtt egy héttel és utána is egy héttel vagy gyökeret ásni, vagy füvet szedni ki ne menjen..." (Borsod megyei boszorkányper, Sajóvámos, 1909). Régi herbáriumok, feljegyzések, néprajzi gyűjtések szent­györgyfü, szent györgyvirág, szentgyörgygyökér névvel illetnek több, ebben az időben virágzó és gyógyításra alkalmas növényt. A népi bo­tanika sokféle, tájanként más-más növényt sorol ide. Az 184l-es mes­terszállási kéziratos gyógyítókönyv erőtlenségről ajánlja: "Szent György füvét aszalva törd meg, add enni tyúktojásba." Ez tulajdon­képpen a májusi gyöngyvirág (Convallaria majális L.), amely ilyenkor virágzik és szívgyengeségre hasznos. Szentgyörgyvirágnak nevezi a nép sok helyen a páfrányt is (Polypodium vulgare, édesgyökerű páf­rány). A páfrányról azt tartják, hogy Szent György éjszakáján virágzik és nagy fehér fényességet áraszt maga körül. Aki meglátja és virágját, magját magánál hordja, láthatatlan lesz, megérti az állatok, növények beszédét, és meglátja a földbe ásott kincset. Gazdag hiedelmek, mon­dák kapcsolódnak a virágzó páfrányhoz Szatmárban, Szabolcsban. Luby Margit írja: "Aki a Szent György éjszakáján virító páfrány vi­rágját keresve-keresetlen megleli, látó lesz; mert az tudós virág. Birto­kosa mindent tud, mindent lát, érti az állatok beszédét is." De nem olyan könnyű a virágot megszerezni, mert az ördög elkapja előle. A Jászságban él az a hiedelem, hogy a páfránymag nyom vesztő. Aki az erdőben rálép a páfrányra, eltéveszti az utat. Ezért nyomvesztő fűnek is nevezik. A boszorkányperekben szereplő szentgyörgygyökér is min­den bizonnyal páfrányféle növény. Szent György-nap körül kell a föld­ből kiásni. Rontás ellen kitűnő szer. Gunda Béla írja, hogy egy XVIII. századi Hunyad megyei kéziratos könyv Szent János gyökerének ne­vezi. A kézirat szerint aki a páfrány gyökerét magánál hordozza, vagy 188

Next

/
Thumbnails
Contents