Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján

házánál tartja, ne féljen semmilyen rontástól, boszorkányoktól. A boszorkány a páfrány segítségével fel is ismerhető: nagyobb összejövetelen a páfrány gyökerét észrevétlenül az asztalra terített abrosz alá helyezik. Az asztalnál ülő boszorkány elhalványodik, és a félelem miatt el kell távoznia. A Szent György éjszakáján szedett kakukkfű (Thymus Serpyllum) a tejvarázsló szokásokban játszott szerepet. Tiszaderzsen kakukkfűvel mosták ki a tejesköcsögöket, hogy több, jobb legyen a tej. Szalókon, Kunhegyesen úgy tartották, hogy csak a Szent György éjszakáján szerzett kakukkfű hatásos. A keleti palóc juhászok körében általános hiedelem, hogy a Szent György éjjelén szedett tisztes fűvel (Stachys recta) kiforrázott edényben nem savanyodik meg a tej. Tiszaszőlősön ilyenkor szedték a vasfüvet (Verbena officinalis), zárnyitó füvet is, amelyet itt keserűfünek, Jézusvérfűnek neveztek, és azt tartották róla, hogy aki beforrasztja a kezébe, minden zárat ki tud nyitni. Nagyivánban Szent György éjszakáján szedett kilencféle fűvel gyógyították a szemverést. Igen sok archaikus képzet fűződik az e nap tájt előbújó hüllőkhöz (kígyó, gyík, béka). Ennek részben racionális oka van, melyre már Erdész Sándor felfigyelt. Szent György napja előtt ugyanis még ritkán látni kígyót, gyíkot, így a varázserejébe vetett hit ritkaságával is magyarázható. Másrészt önkéntelenül felmerül itt a sárkányölő Szent György legendájához való kötődés, kapcsolódás kérdése is. De meg kell mondani, hogy gyökeresen más a tavaszi hüllőkhöz fűződő tradicionális hit, mint a szent legendájában, — inkább a vegetációval függ össze, óvó, védő, gyógyító hatású, és nem olyan ijesztő, gonosz, mint a legendában szereplő sárkányalak. így nyilvánvaló, hogy ezek a hiedelmek nem egy tőről fakadtak. Nézzük meg a továbbiakban, hogy milyen hiedelmek fűződnek az akkortájt megjelenő kígyóhoz, gyíkhoz, békához. Jászdózsán úgy tartják, hogy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. A Fekete-Körös-völgyi falvakban él az a hiedelem, hogy a Szent György-nap előtt talált kígyó segítségével fel lehet ismerni a boszorkányt. A kígyó fejét ezüstpénzzel elmetszik, fokhagymát vagy búzaszemet tesznek a szájába, megvárják, amíg kihajt, s kalapjukba rejtve vasárnapi misén meglátják a falu boszorkányait. Szatmárban, "ha olyan bottal őrzi a csordás a teheneket, amellyel Szent György napja előtt kígyót ütött agyon, még a tolvajok sem hajtják el az állatait. Az ilyen bot átvette a kígyó óvó, védő szerepét..." Erdész Sándor számos példát 189