Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján

és az állatok rontástól való megóvásának egyik fontos időpontja. Tiszaörsön úgy tartották, hogy a tejesköcsögöket Szent Györgytől Szent Mihályig lehet kiakasztani, mert a boszorkány ezen keresztül is árthat a tehénnek. Hasonló célból ilyenkor ki szokták mosni a tejesköcsögöket. Jászdózsán azért forrázták ki, "hogy jobban feladja a tejet, a hasznot". Jászfelsőszentgyörgyön, Jásziványban székvirággal (kamilla), Tiszaderzsen kakukkfűvel öblítették ki. Jászszentandráson egy kis sót szórtak bele,hogy ne vigyék el a tej hasznát. Gyakran tüskés, tövises ágat használnak ellene védekezésül. Tiszaörsön tüskés gallyat tűztek a kiskapura, a tehénistálló ajtajára, ablakára. A régi öregek mesélték, hogy aki Szent György napján kimegy a keresztútra, megláthatja, ki a falu boszorkánya. Magyarózdon "Szent György-nap estéjére csipkebokorral bokrozták be éjszakára a boszorkányok ellen a kapukat". A bácskai Doroszlón bodzaágakkal rakták tele a kapukat, ablakokat és meghintették szenteltvízzel. Szegeden fokhagymafüzért és nyírfaágat tűztek az istállóajtó fölé, hogy el ne vigyék a tehén hasznát. Jászfényszarun Szent György éjszakáján füvet kaszáltak, és csomóját az ajtó fölé akasztották, hogy ne vigyék el a tehén tejét. Újszászi hiedelem szerint Szent György napján söprűt kell tenni a kéménybe, a kulcslyukat pedig gatyamadzaggal kell betömni. Karcagon Szent Györgynapra virradó éjszaka az istálló körül vagy csak elé kölest vagy sót szórnak, mert addig nem tud bemenni a boszorkány, amíg ezt össze nem szedegeti. Láttuk, hogy a Szent György-napi boszorkányhiedelmek általában a tejvarázslással kapcsolatosak. A boszorkányperekben is legtöbbször a tehénrontás, harmatszedés kapcsán kerül szóba ez a nap. Bár meg kell jegyezni, hogy más jeles napokon, illetve attól függetlenül is ismeretesek a néphagyományban. De hogy mégis elsődlegesen ehhez a naphoz kapcsolódnak, abban szerepet játszik Szent György napjának gazdasági évkezdő szerepe, jellege is. A Szent György-napi hiedelmek jellegzetes csoportját alkotják az állat- és növényvilághoz fűződő hiedelmek. Kialakulásukban minden bizonnyal szerepet játszott a természet, a vegetáció megújulása: ekkortájt kezd sarjadni a fű, ekkor bújnak ki először a hüllők a földből, ekkor kezdődik a napfényes, meleg idő, a tavasz. Nagyon szemléletesen fejezi ki a növényzet tavaszi zsendülését egy kiskunsági szólás: "Szent György-nap előtt, ha fogóval húzod a füvet, akkor sem női ki; Szent György-nap után, ha furkóval vered vissza, akkor is kinő!" A néphit szerint az új, friss, harmatos fű és növény sok mindenre 187