Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján

szentelt búzaszálakat tettek a kovászba, hogy a kenyér szebbre keljen. A Heves megyei Szuhahután azért csöpögtettek a tésztájába harmatot, hogy több legyen a kenyér. Ipolyi Arnold közli 1854-ből, hogy a kecskeméti juhászok lepedőt húzgálva a legelőn szedték össze a harmatot, egy új cserépbögrébe kicsavarták, és a bögrét elásták a juhakol vagy istálló hídlása alá. Mindezt azért, hogy legyen tejük, és a boszorkányok el ne vegyék. A barkó juhászok sóra hintve adták a juhoknak a Szent György-napi harmatot, hogy sok tejet adjanak és zsíros legyen a sajt. A harmatszedés hatásosabb volt, ha meztelenül végezték. A harmat mágikus erejébe vetett hit ősi és Európa-szerte ismert hiedelem, termékenységszimbólum, a bibliában is előfordul. Munkácsi Bernát hívta fel a figyelmet arra, hogy a harmatszedés hasonló az ótestamentumi Gedeon varázslásához: "S szóla Gideon Istenhez, ha te csakugyan a kezem által akarod megsegíteni Izraelt, ahogyan mondottad, íme én oda helyezem a nyírott gyapjút a szérűre, s ha egyedül a gyapjún lesz harmat s az egész föld száraz, abból megtudom, hogy kezem által fogod megsegíteni Izraelt, úgy ahogyan mondottad. így történt, s fölkelt másnap reggel, kinyomta a gyapjút, s egy teli bögre harmatot facsart ki a gyapjúból." A néphit szerint a harmatban van a föld ereje, zsírja. A Szent György-napi harmat elsősorban a tejvarázslásokban játszott fontos szerepet, de felhasználták szépség- és egészségvarázslásra (pl. meztelenül meghemperegtek Szent György napján a harmatban), gyógyításra, baromfi termékenységvarázslásra is. Megjegyezném ezzel kapcsolatban, hogy a mágikus eljárások általában a friss, új tavaszi harmattal kapcsolatosak, ennek tulajdonít megkülönböztetett erőt a hagyomány. Gondoljunk csak arra, hogy a cselekmény más esetekben is tavaszi időpontokhoz (nagypéntek, pünkösd, május elseje) kapcsolódott. A pünkösdi és májusi harmatot sok helyen egészség- és szépségvarázslásra használták fel: pl. a dunántúli lányok a pünkösdi harmatban megmosakodtak, a májusi harmatos fűben pedig meghemperegtek. A márciusi hólével való mosakodás célja is szépségvarázslás volt. A népnyelv szentgyörgyharmatnak nevezi az e tájban esett esőt. Dunántúli népmonda szerint amikor a török megátkoztatta hazánkat a magyarokkal, így átkozódtak: Verjen meg a szentgyörgyharmat Magyarország! Ezért nevezik szentgyörgyharmatnak, török átkának, magyarok átkának a Szent György-nap táján esett esőt, ami a néphit szerint jó termést ígér. Szent György-nap a boszorkányok elleni védekezésnek, az ember 186