Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján

tehén megrontására, a tejhasznon elvételére törekszik, e nap állattartásban, gazdasági életben betöltött szerepéből következően. Diószegi K. István XVII. századi feljegyzése szerint a boszorkányok ezen a napon hívják elő a sárkányokat a lyukaikból, az ágast megfejik, a tyúkokat megbűvölik, hogy sokat tojjanak, és a teheneket is, hogy "vajasak legyenek". A sárkánybűvölésre vonatkozó rész minden bizonnyal arra utal, hogy a bűbájosok ezen az éjszakán hívják elő a földből a kígyókat, békákat és mindenféle férgeket, amellyel a saját erejüket megnövelik. Szent György-nap a boszorkányperekben is fontos. Egy 1728—29-es szegedi boszorkányper vádlottja így vallott: "Szt. Luca asszony napján, Karácsony és Szent György napján legtöbb bűbájosságot szoktak végben vinni, Szt. György napján pedig még többet." Luby Margit szép hiedelemmondákat közöl Szatmárból, hogy a Szent György éjszakáján kint háló embernek kiszedik a lábszárcsontját a boszorkányok. Sajátosan Szent György-napi mágikus cselekmény a hajnali harmatszedés. Célja lehet a rontás, a tejhaszon elvétele, tejvarázslás, a tejhaszon előidézése, az állat egészségének biztosítása. Tiszafüreden mesélték, hogy a "boszorkányok napfelkelte előtt kimentek a rétre. Zsákot vittek magukkal és a harmatos füvön húzgálták, hogy szedek is, hagyok is! Mikor hazament, végighúzta a zsákot a tehén hátán, hogy sok tejet adjon." A harmatszedésről szóló hiedelemmonda egyik sajátos variánsa, amikor egy hozzá nem értő ember meglesi és utánozni próbálja a harmatszedőket. Jászfényszarun "Szent György éjszakáján szedte a harmatot a vénasszony. Egy kendőt leterített és húzta: felit szedem, felit szedem! A kocsis meglátta és kötőfékkel utánozta, húzta a földön, hogy mind szedem, mind szedem! Attól kezdve, ha felakasztotta a kötőféket, jött belőle a tej." A Szent György-napi harmatot különböző célokra használták fel. A református Abádon (Jász-Nagykun-Szolnok megye) megitatták a tehénnel, hogy sok tejet adjon. Nagyivánban megtörölgették a harmatos abrosszal a jószágokat, hogy ne rontsák meg, kövérek, egészségesek legyenek. Tiszaörvényben eltették a harmatot és állatgyógyításra használták. Egy 1709-es sajóvámosi boszorkányperben a vádlott úgy vallott, hogy gyógyításra használja a harmatot: "...S kérdették tőle, miért szedi Szent György napján a harmatot, arra mondotta, ótvaros gyermekeknek hallotta, hogy jó s azért szedi...". A szegedi kenyérsütő asszonyok — írja Bálint Sándor — Szent György-napi harmatot és 185