Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján
A Meroving-dinasztia György mondaszülte fiától származtatta magát. Oroszlánszívű Richárd angol király őt választotta a kereszteslovagok védőszentjének. Ő lett a lovagok, lovaskatonák, cserkészek, továbbá fölszerelése miatt a fegyverkovácsok, szíjgyártók céhének, a vándorlegényeknek, a lóval foglalkozó parasztok patrónusa. Görög eredetű neve (Georgios) is parasztot, földművelőt jelent. Több európai tartománynak, így Angliának, Portugáliának patrónusa. Magyarországon már István király idejében elterjedt tisztelete. A magyar korona zománcképei közt ott találjuk a két keleti katonaszent, György és Dömötör ábrázolását. Egyik legrégebbi, IX. századi kápolnája Veszprémben található. Az Árpád-korban a barbárokkal vívott harc jelképeként igen jelentős volt kultusza. A barokk idején kezdett hanyatlani, az Árpád-házi szentek, főleg Szent László tisztelete háttérbe szorította. Az egyházi kultuszával szemben névnapja került előtérbe az újkori néphagyományban. Szent György-nap évkezdő, illetve határnap voltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a középkorban országszerte a közigazgatási év kezdete volt. A városi és falusi magisztrátus ilyenkor tartotta a tisztújítást és az új tisztviselők ekkor foglalták el hivatalaikat. A középkori Budán a bíróválasztás napja volt. A régi bíró leköszönt hivataláról, majd a földre helyezte hivatala jelképeit, a zöld gallyat és a fehér bírói pálcát. Ezek a választás után az új bíró tulajdonába kerültek. Szeged tisztújítása napjául már Zsigmond király Szent György vitéz és vértanú ünnepét jelölte meg. III. Károly szabadalmi levele (1719) szintén erre a napra írja elő a restaurációt. Nagykőrösön a XVIII. század első felében még Szent György napján választották a főbírót és ekkor újították meg a magisztrátust. Ehhez kapcsolódott az a szokás, hogy a helyi református iskola növendékei megköszöntötték a város vezetőit. A XVIII. század elején a Jászkun Kerületben is évente általában ezen a napon választották meg a közgyűlés többségének szavazata alapján a tisztviselőket. A középkorban az adófizetés napja volt, ezért a nép a tavasszal esedékes adót a szentről nevezte el, "szentgyörgyadó"-nak. Tulajdonképpen a XVIII— XIX. században, az újkori közigazgatás megszervezése vetett véget ennek a gyakorlatnak, nyugat-európai mintára újév lett az évkezdet a közigazgatásban is. A Szent György-nap határnap volta azonban más területeken pl. az állattartásban, pásztoréletben még sokáig fennmaradt, természetesen a gazdasági év kezde182
