Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó László: A paraszti munkaeszközök terjedése Szolnok megyében (Gondolatok a statisztikai tudományok és a néprajz kapcsolatáról)

zíthető, mennyiségileg mérhető adatokban bíznak, s a modern tudomány és technika meg is teremtette a nagymennyiségű, matematizálható adat feldolgozásának eszközeit, módszereit. Egyre inkább kétkedéssel fogadják az úgynevezett hagyományos, intuitív módszereket, az olyan tanulmányokat, amelyek nem tartalmaznak egzakt adalékokat, csupán tendenciákat, folyamatokat rögzítenek mennyiségi mutatók nélkül. Tartozéka lett ma már az Ethnographia, a Szociológia, Pedagógia s más folyóiratoknak a grafikon, táblázat, a mennyiségileg mérhető adatok tömege. E korábban megindult, de az utóbbi másfél évtizedben kiteljesült folyamat nagymértékben összefügg a statisztika tudományának reneszánszával, helyesebben csak most kezdődő, de ma még beláthatatlannak tűnő fejlődésével. Minden tudománynak törekednie kell az új módszerek átvételére, fel kell használnia más tudományok kínálta lehetőségeket. Am nem engedhetjük meg azt — sajnos vannak erre bizonyos kézzel fogható példák —, hogy feladják saját kutatási terrénumukat, speciális céljaikat, amelynek elérésével vagy csak megközelítésével is eddig értékes megfigyelésekkel járultak hozzá a tudományok által rajzolt kép egészéhez. Különösen csábító és irigylésre méltó a statisztika minden eredménye a néprajz számára, hiszen ez utóbbi — szemére is vetik — eddig a mennyiségi dolgokkal, az arányokkal édeskeveset törődött. Nem tisztázta pl., hogy az egyes leírt eszközök milyen súlyt képviselnek egy-egy paraszti gazdaságban, milyen arányban vannak jelen egy tágabb közegben, jellemző-e vagy sem esetleges használatuk. Az egzaktabb adatfelvétel szükséges, s ezt ma már mindenki érzi. Nem kis része van a statisztika tudományának abban, hogy e téren már ma is nagy előrehaladásnak lehetünk tanúi. Kár lenne azonban elvetni vagy elfelejteni a néprajz eredeti célját. Kár lenne, ha tudományunk bizonyos területe csak a statisztika eredményeinek néprajzi adaptációja lenne. Nem lényegtelen ennek a tisztázása azért sem, mert a statisztikusok között is egyre többen vannak, akik a parasztság életének kutatása során bizonyos fokig értetlenül állnak a néprajz eddig elért eredményei és módszerei előtt. 2. A néprajz és a statisztika mint tudomány, sem eredményeiben, sem módszereiben nem kapcsolható közvetlenül össze. A statisztika figyelme az életnek elsősorban azokra a jelenségeire irányul, amelyek mennyiségileg megragadhatók, tömegesnek tekinthetők, és elkerüli, s szükségszerűen eddig is elkerülték figyelmét az olyan tényezők, amelyek számszerűleg nem fejezhetők ki, vagy arányaikban kicsik. Érthető 136