Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

T. Bereczki Ibolya: A kiskunmajsai tanyai állattartás jellemzői

—, nem találjuk azt az élénk és kölcsönös kapcsolatot Majsa és tanyavilága között, mint például a nagykun vagy jász mezővárosokban, így szinte önálló, egymással csak laza összeköttetésben lévő egységeknek kell tekintenünk Ágasegyházát, Kígyóst, Tajót, s a már községekké szerveződött Pálost (Csólyossal együtt) és Kömpöcöt. Egyedül a Marispusztán élők számára volt elérhető közelségben Majsa. Az itt lakók jó része városi házzal is rendelkezve oda hétvégenként és piaci napokon bejárt. Bármelyik határrészen lakott valaki, vagyonának fokmérője és gyarapításának legfőbb eszköze az állatállománya volt. Annak ellenére volt ez így, hogy a birtokolt földmennyiség határozta meg a rajta nevelhető jószágok számát. Máig név szerint számon tartják a legnagyobb gazdákat, mint például Kömpöcön Csáky-nemzedéket. Közülük Csáki Gáspár százötven magyar holdat birtokolt. A terület gyepes része szolgált a 17-18 darab marha legelőjéül. Gyakran 40—50 holdat is kaszáitattak a takarmányszükséglet fedezésére. A gazdaságban rendszerint négy lovat, nyolc ökröt igáztak, öt-hat fejős jószágot tartottak. A sertésállomány öt-hét anyadisznóból, kanból és a szaporulatból állt. Kertész Benjámin szüleinek 46 holdja volt Ágasegyházán. Ebből 15 hold maradt meg legelőnek, a többit szántották. A gazdaság legfőbb bevétele a növendék állatok neveléséből és értékesítéséből származott. Öt-hat fejőstehenet, négy ökröt és négy lovat, viszonylag sok sertést — negyven darabot — gondoztak. Sok család volt, a gyerekek már hét-nyolc éves koruktól őrizték a jószágot, így külső munkaerőre nem volt szükségük. Szálai László apjának Marispusztán harminc hold földje volt, ezen öt-hat marha, két-három ló és jónéhány disznó élt meg. Rendszeresen foglalkoztak csikóneveléssel, a csikókat kupecnek adták el. A városi házban az öregszülők laktak, amelyet később a boltosnak ment testvér jussolt, az öt testvér között pedig egyenlően osztották el a földet. Hat hold — általánosnak tekinthető birtoknagyság Kiskunmajsán. A gyenge minőségű föld akkora darabja azonban nem tudott egy egész családot és jószágállományát ellátni. A tulajdonosok idegenben történő munkavállalásra kényszerültek vagy földet béreltek. Ezekben a gazdaságokban legfeljebb egy ló, egy fejőstehén, s ha nedves, vizes részek is kerültek a szántóba, akkor tíz-húsz birka, egy anyadisznó volt. A tanya körüli terület nagyobb részét legelőnek hagyták, másik felét kaszálták; szántóként felét, harmadát művelték. Aratás után a tarlót is legeltették. 122