Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

T. Bereczki Ibolya: A kiskunmajsai tanyai állattartás jellemzői

Szarvasmarha Ló Sertés Juh Kecske Szamár I (Öszvér) 1751 701 149 56 1.112 1800 2629 537 160 13.136 — — 1854 1996 1019 — 9.111 — 54 1895 4322 1967 8209 3.936 34 43 1911 2893 1976 4695 4.110 16 28 1935 2947 2262 8208 2.296 6 4

io Révfy Imre 1870-es adatai szerint Majsa 28.298 holdas határában a következő volt az állatállomány megoszlása: könnyű csődör 43, könnyű kanca 425, könnyű herélt 275, csikó (3 évig) 146, szamár 16, bika 10, magyar tehén 656, ökör 568, borjú (3 évig) 696, közönséges juh 13.293, kecske 16, sertés 1387, méhkas 183.

11 Kiskunmajsának a redempciókor megváltott határrészeit a XVUL század utolsó évtizedeiben Bedekovich Lőrinc leírása szerint a következőképpen hasznosították: Kígyós — "...baromjárással használtatik..."; Ágasegyház — "...tanyákra felosztva használtatik..."; Jakabszállás — (melyen Fülöpszállással és Szabadszállással együtt osztozik Kiskunmajsa) "...a' földje sok helyen homokos butzkás, mégis a* marha legeletre alkalmatos, ... a' Majsai részen középszerű szántóföldek vágynak..."

12 Bálint Sándortól tudjuk, hogy Kígyós a XVIII—

XIX. században közlegelő, csősz- és pusztagazda házzal. 1896-ban a majsai redemptus ivadékok között járulékföldként osztják szét, majd dorozsmai és alsótanyai szegényparasztok kezére jut, később szőlőt telepítenek az egykori legelők helyén.

13 Hasonlóképpen történt a többi legelőterület kiosztása is, ennek folyamatát jól nyomon követhetjük Kiskunmajsa monográfiájában.

14 A XIX. század végi közigazgatási váltásokkal párhuzamosan a majsai határ képe is átalakult. Kömpöcöt — amely 1760-ban került az egri káptalan birtokába, s 1896-tól a káptalan közvetlenül adta árendába holdanként 1—3 Ft évi bérért — 1918-ban Kiskunmajsa örökáron megvásárolta.

15 Önálló településsé alakulása már a XX. század középső évtizedeire esett; ötszáz holdnyi legelőterülete szarvasmarhajárás volt. Bodoglár (egykor Kiskunhalasé) és Tajó egy részének Majsa határához csatolása nem jelentett lényeges változást a kialakult tanyai gazdálkodási és állattartási szisztémában. Agasegyháza felosztásáról a ma élők emlékezetében halvány nyo119