Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó Lajos: A közös határ használata Kisújszálláson a XVIII. század második felében

reménység lévén a felől, hogy szántással nagyobb haszonnal lehetne használni". Még ebben az évben — a Bodonos-kút környéki határrésszel kiegészítve — feloszják a redemptusok között: "minden 3 forint redemptió után 1 öl szélességű és 140 öl hosszúságú földet". 1795-ben újraosztják a kara- vagy kurvaháti területet, "mivel az osztályok úgy vágynak helyeztetve, hogy ha a marhák valamelyikre botsáttatnának a másikon kellene keresztül hajtani, mind pedig azért, hogy némelyek tökéletleneknek találtatván" 200 öles dűlőket mérnek, a 20 forinton aluli gazdáknak, mivel földjük nagyon keskeny lenne, rövidebb dűlőben mérik ki "rátájukat". A területet két részre, un. calcaturára osztják. Az egyikbe minden esztendőben kukoricát, a másikba pedig "akárminemű gabonát" lehet vetni. Minden 5 forintra 2 öl szélességű föld jár. (Ezek szerint 1790-ben a Ludasban 728, 1795-ben a Kurvaháton 1248 kat. hold földet osztottak ki a redemptusok között.) 1796-ban a gástyási "osztályt" rendezik, ahol a 140 öles dűlőben "minden 5 frt után 1 öl szélességű földet" (437 kat. hold) adnak.

22 Lényegében ezek a forgóföldek mint járulékok vagy tartozékok (appertinentiák), ún. "apróbb osztályok", "ráták" szerepelnek és igen megnövelték a földek árát. (1770-ben a redemptióhoz viszonyítva 3, 1776-ban 4—5, 1786-ban 4—5, 1790-ben 8—9, 1795—1800 között 10—11-szeresre.) Ha valaki tőke- vagy ún. redimált, azaz váltott földet adott el, vele együtt eladta a Karahát, ül. a Göröngyös környéki "apróbb osztályokat" is, melyek általában több helyen voltak. A kara- vagy kurvaháti föld használata még jó ideig sok gondot okoz vizessége és szikes volta miatt. 1795 után, 1806-ban ismét új osztásra kerül sor, majd — négy esztendei használat után — két-három esztendőnként váltják a területet, melyet két részre (kukorica, gabona) osztva művelnek. Az is előfordul (pl. 1813-ban), hogy az esetleges áradás és belvíz miatt a tanács megtiltja az őszi szántást. 1815-ben ismét felosztják a karaháti területet, mégpedig két esztendőre, s minden 2 forint redemptióra 1 ölet mérnek. Ügyelve arra, hogy "minden haszontalan székes és vízállásos, az termésre alkalmatlan földek" kimaradjanak az osztásból.

23 1817-ben a "felsőség sürgetős parancsolatjára" krumpli földeket osztanak Kisújszálláson, "minden különbség nélkül minden lakosnak" 30 négyszögölet. Nyilván ezzel a burgonya termesztését akarták népszerűsíteni.

24 (Sokan így jutottak kukoricaföldhöz is az 1780-as években.) A helység nyugati részén telepített erdő első felosztására 1804ben került sor. Négy dűlőben van az erdő (a dűlőhossz 30 öl) és területe 59 kat. hold. Minden 8 forint után 1 ölet mérnek a redemptusoknak. A fakitermelést követően új csemetékkel ültetik be a 114